Ti hogy tudnátok elfogadni hogy a bőrötök hibája megbélyegzi az életeteket?

folyamatosan piros az arcom valamikor csak enyhén de valamikor nagyon bepirosodik, próbálom körülírni miről beszélek, és az a baj hogy elég nagy területről beszélek, és kb olyan a szín eltérés mint a hófehér fal és a piros festék..

1: enyhe: apró kis foltok vannak az arcomom, alig láthatóak, itt látszik hogy nincs vele baj, igazából ha ennyi lenne csak a baj akkor nem is zavarna, boldogan élném az életem,

Durván:

A problémám az hogy akár csak egy kis napfény, vagy ha melegebb van a kelleténél máris ilyen durván piros lesz az egész arcom és még ég is, arról nem is beszélve ha csinálok valamit akkor még jobban kijön,lányoknál próbálkozni nem is merek, és csak egyszerűen az utcára se merek ki menni, utálom magam, már néha az öngyilkosság is megfordult a fejemben, nem tudom miért ilyen, de nagyon zavaró, utánna néztem a dolgoknak és semmit nem találtam, Rosacea volt az egyetlen de az kizárva 19 éves vagyok és fiú, a család is sokszor szóvá teszi amikor ki vörösödik a bőröm durván, nincs életem és nem is lesz, ti ezt hogy tudnátok feldolgozni? Főleg úgy hogy az életeteket nagy részét úgy kell leélni hogy RITKÁN van az enyhe eset, és ha rossz időben mennem kell valahova akkor mindenki engem néz, és egyszer leült mellém egy szép csaj meleg volt és ilyen durván kivörösödött, és mindenki engem nézett, hogy lehet így élni? Hogy bírjam ki? Csak azért éljek hátrányban mert ilyen a bőröm? Mindig is depresszióra lettem ítélve és nekem sose lesz semmi jó az életemben? Előre tudom hogy fogok élni, egy kis házban egyedül, mert nem fogok kelleni senkinek... Ti hogy dolgoznátok fel ezt lelkileg? köszönöm ha elolvastad, és a válaszokat is előre köszönöm.