Miért várják el azok az emberek hogy az élet többet nyújtson nekik, akik azon kívül hogy elmennek dolgozni semmit nem tesznek?

Szerintem: az emberek egy része örül, hogy van munkahelyük. Abból a pínzből, amit sokan kapnak, nem/nem feltétlen lehet félretenni. Mivel a dokikhoz is kilométeres sorok vannak, és a kaja egy részét sem tudják sokan megvenni normálisan, így egy idő után az életszínvonal, az igény is csökken, lecsökken egy szintfentartási pontra. Így a "kinézetükért, nem sportolnak, nem öltözködnek jól, nem jó a higiéniájuk" is csorbát szenved, mert az igényük, így a lehetőségük is nem engedi őket úgy élni, mint Marci Hevesen...

A másik meg a társadalmunk hozzáállása: tisztelet a kivételnek, de nálunk nem a másik segítése, esetleg csak az elfogadása a nyerő, hanem a másik kipécézése, lehúzása, lenyúlása. Ilyen tényezőkkel meg miért akarni többet?

Sokszor olyanoknak is jut több, akik semmit nem tettek érte, csak szimplán szerencsések voltak valamiben, vagy olyat tettek, amivel másoknak ártottak...

Mások meg egész életükben küzdenek és próbálkoznak, mégsem jön össze nekik semmi.

De mire gondolsz konkrétan? Gondolom aki abszolút nem sportol és nem szokott kiöltözni, az azért csinálja, mert úgy a jó neki...

Nem értek egyet azzal a hozzászólással, aki szerint vannak emberek, akik egész életükben próbálkoznak, mégsem sikerül nekik, amit szeretnének.

Szerintem csak reális dolgokat kellene akarni, nem lehetetlenségről álmodozni. Pl egyik ismerősöm úgy akar a páromhoz hasonló jó karriert befutni, hogy egy hasonló, de mégis sokkal ritkábban keresett és kevésbé megfizetett szakmával, a magyar vidéken akar munkát keresni. A párom külföldön dolgozik, jobban keresett és megfizetett szakmában. Annak sem néz az illető utána, hogy van-e állás abban a városban, ahol ő keresgél (nincs, nagyon ritka szakmát akar űzni). Csak rábökött a térképre, hogy ő ott akar lakni, de hogy minől fognak megélni a feleségével, esetleg a feleség hogy fog új munkát találni, ezekre mind nincs tervük. Mi mindent ezerszer jobban megterveztünk. Szerintem minden csak az okos tervezés és a reális elképzelések kérdése. Akinek megvalósítható az álma, az némi ésszel rá fog jönni hamar, hogy érheti el azt, amit akar. Akinek meg nem reálisak a tervei, az meg gondolja újra őket. Semmiért nem kell egy életen át hiába harcolni, mert minden reális cél elérhető valahogy max egy-két évtized alatt.

A kérdésre válaszolva: undorítóak az emberek, ezt régóta tudom. Mindenki többet vár az életétől, mint amennyit beletett. Aztán amikor nem repül a sült galamb a szájukba, panaszkodnak és az életet titulálják kegyetlennek.

A miértre talán az a válasz, hogy az ember azt látja, másnak csak úgy kijutott a jóból. Anélkül, hogy tett volna érte (vagy szerintük nem sokat tett). Látják, hogy másnak bizonyos téren jobban vagy könnyebben megy. És ezt irigylik. Ők is kérik ezeket a javakat: szépséget, egészséget, fittséget, pénzt...stb., de tenni lusták érte. Azt hiszik, ha másna könnyen jött, nekik is jöjjön könnyen, de nem jön. Sokat beletenni meg nem akarnak, mert ahhoz lusták.

Melós ember vagyok én is. A megkeresett pénzem nem folyik ki a kezeim közül. Tudok gyűjteni és csak arra költök, amire szükségem van. Nincs káros szenvedélyem, edzek és megválogatom az étrendem. Mégis többre vágyom. Szeretnék egy luxusautót, egy szép, nagy, luxus házat. Utazgatni a nagyvilágban, de ha választanom kéne, én körbe utaznám a Földet. :) De sajnos, mint mindenki másnak, vannak kiadásaim, amik mellett hónapokig kell spórolnom, hogy pl Horvátországba eljussak. Szeretnék többet keresni, de nem tudom a módját, mint sokan mások. Az, hogy "csinálni kell és meg tudod valósítani" szöveg nem nagyon használ. Én jól csinálom a munkám. Elismernek, mégsem vagyok milliomos. Van, aki teper, mégis egy gyárban dolgozza le az egész életét. Én is ezen a sorson vagyok, de igyekszem tenni ellene. Az, hogy ilyen "motivátorok" történeteket mesélnek, buzdítanak arra, hogy "igen is valóra tudod váltani az álmod" stb, ezzel még senki nem váltott világot. Utat lenne jó mutatni, de azt nem lehet.

Van, akinek "bejön az élet" és olyan is van, akinek nem. Ha tudnám a módját, én biztos nem hagynám elveszni és hajtanék, hogy eljussak a célig. De 4 fal közül egyelőre kilátástalannak tartom most az életem. Egy életünk van, amit én nem szeretnék elpazarolni, de könnyen megeshet, hogy hiába igyekszem, nem lesz eredménye.