Lányok! Ti mire gondoltok akkor, amikor megláttok egy cingár 50 kilós huszonéves fiút az utcán?

Öcsém magas és nagyon-nagyon vékony. Mégis szép barátnője van. Eszik rendesen, van, hogy egy este 3x eszik, sajtos melegszendvics meg hasonlóakat.

Neki a rokonok tolták, hogy biztosan valami baja van. Nagyapám volt ilyen alkat. Bezzeg én nem ezt örököltem. Ha annyit ennék, mint ő már 100 kilós lennék.

Egyik csoporttársam is marha vékony, szikár férfi. És nagyon jól néz ki.

De a kérdésre: én azt érzem, hogy "hú de kövér vagyok, de jó neki, biztosan annyit ehet, amennyit akar, egy tank vagyok stb.". Jó nyilván te máshogy látod magadat.

Az én barátom is kb 50kg. Teljes mértékben a személyiségével fogott meg. Azonnal megtaláltuk a közös hangot. A testalkata mellékes volt.

Ha nem szólít meg, akkor észre sem veszem. Nem esetem a vékony srácok, de nem is kizáró ok.

Ha meg nem ismerkedésről van szó, akkor meg nem érdekel a körülöttem lévő emberek kinézete.

Őszinte leszek: igen, letojnálak, pont ugyanúgy, mint azt a több ezer embert is, aki mellett elmegyek az utcán minden nap. Nem szokásom valakit megbámulni, ha a viselkedésével nem hívja fel magára a figyelmet.

Az alkatod egyébként nem olyan hú de ritka, pláne ilyen fiatalon, bőven ismerek/láttam már ilyen srácokat. Ismét őszintén megmondom, hogy nekem nem tetszenek, mert dundibb vagyok, úgy érezném magam mellette, mint egy kistehén.

Ez embertől függ igazából. Engem zavarna, ha akár csak alkatra, nem feltétlen számokban, de én vagyok az erősebb, míg másnak ez nem szempont egyáltalán.

A szüleim jó példák erre:) most már mindketten erősen meghíztak ugyan, de huszonéve apám ugyanilyen cingár alkat volt, 168 cm és 50 pár kiló (sőt, mikor leszerelt a katonaságtól, akkor 48! volt), anyám meg 160 cm-hez 67 kg, telt. Mégis összejöttek :)