Pontosan mi miatt kellene a huszonéves kornak a legszebbnek lennie?

Csupán arra akartam rávilágítani, hogy keleten tovább élnek az emberek, mint nyugaton. Nagyobb az átlagéletkor is. A mentalitásuknak, a testi és szellemi egészségük foglalkozásának köszönhető ez.

Nyugaton az emberek nem foglalkoznak a betegség megelőzésével, csak akkor kapnak észbe, mikor már betegek.

A legtöbb nyugati orvos csak a tünetet kezeli, a kiváltó okot nem és a legtöbb elveti azt, hogy az emberi betegségek nagyrésze lelki, pszichés eredetű.

Számomra tényleg ezek a legszebb évek (25 leszek idén).

Gimisként egy állandó körforgás volt az életem, iskola-különóra/sport-tanulás otthon/gyors találkozás barátokkal, barátnőkkel-alvás. Persze néha volt 1-1 wellness, nyaralás, vagy valami extrább dolog, de az úgy havonta/kéthavonta egyszer, szóval inkább éreztem, hogy egy örökös mókuskerék az életem. Szerettem, de mégsem az volt életem fénypontja. Aztán 18 éves koromban külön költöztem, és emlékszem, a lakásom berendezésénél éreztem először, hogy igenis felnövök. Már nem kellett minden reggel 6-kor kelnem, bármikor jutott időm a páromra, barátnőimre, akár egy átlagos kedd is lehetett olyan, mint egy szombati bulinap. Élveztem a szabadságot, a függetlenséget. Hogy bármikor utazhattam (egyetemistaként szerettem meg ennyire az utazást, előtte csak évente 4-5 alkalommal mentem/mentünk valahová). Tanultam külföldön, éltem huzamosabb ideig másik országban, ezáltal is rengeteg mindent megismertem, felfedeztem, és úgy érzem, kevesebb lennék azok nélkül a hónapok, évek nélkül. Volt egy "vad bulizós" korszakom, amikor hetente 3-4 buliba is mentünk, vagy tényleg az volt, hogy hazaértünk reggel 7-kor, aludtunk, és este már készültünk a következőre. Így belegondolva nem tudom, hogy bírtam, de akkor hatalmas bulinak éltem meg.

Most itt vagyok 24 évesen, készülök az esküvőmre, babát tervezünk hamarosan a párommal és tényleg úgy érzem, hogy kerek az életem. "Lenyugodtam", megvoltak a bulizós, kicsapongós évek, és most úgy érzem, hogy készen állok arra, hogy családom legyen.