Titeket milyen érzés fog el, ha odamegy hozzátok egy hajléktalan pénzt kérni?

#2: dettó

Adok néhány forintot, utána meg beszólogat, meglop vagy épp követ hazáig. Az utcán elképesztő szemetet hagynak, az összekapart pénzből pedig állatra isszák magukat. Haza menni sötétben már csak bizonyos óvintézkedések mellett merek. Az aluljáróban szerencsétlen állatokon, kutyán, macskán akar nyerészkedni. A főtéren a 6-7 éves gyereket küldi oda hozzám. Odajön az aluljáróban és erőszakoskodik hogy de adjá már.

Tavaly adtam neki 1,5 l vizet. Rohadt meleg volt látszott hogy szomjas, odaadtam neki az egész palackkal, nekem még úgyis volt másik a kocsiban.

Erre fintorog hogy adjak már neki egy kis pénzt is.

Néha engem is rossz érzés tölt el, főleg ha gyereket küld oda hozzám. Megszakad érte a szívem de a szülei piálását, drogozását nem finaszírozom.

Eszembe nem jut adni egyiknek se. Naponta 3-4 ember ha nem akar lehúzni, akkor egy se. Ha mindegyiknek 200 forintot adnék (amit természetesen kevesellnének), akkor is havi szinten kib...sznék 20 ezer forintot az ablakon minimum.

De amúgy nem is csak a csövesek, hanem minden idiótaságnak pénzt, aláírást meg apám valagát gyűjtő emberek is idegesítenek. Nem tudok úgy keresztülmenni egy nap sem Budapesten a keleti pályaudvarnál lévő aluljáróban, hogy ne akarna bunkó módon valaki lehúzni, vagy rám sózni valami hülyeséget. Jaj, már rá gondolok és ideges vagyok.