Rátok szokott törni az “élni akarok, nekem minden kell, mindent ki akarok próbálni, de nekem nem lehet” érzés?
1000%ig átérzem amiket írsz
Pont igy vagyok en is
Három hónappal ezelőtt ért egy nagy csalódás, akkor tört rám ez az érzés: minek próbálok megfelelni bárkinek is, ha végül úgyis mindenért engem tesznek felelőssé? Nagy ambíciók jöttek, hogy majd én megmutatom, többet érek, mint gondoltátok. Majdnem elvesztettem a munkám és sok mást is, de a józan eszem visszatartott, így pár kilengéstől eltekintve minden maradt a régiben.
Boldogtalan vagyok. Elegem van az életemből, amit időnként 1-2 jó élmény el tud velem feledtetni, csak hogy aztán újra eszembe jusson, mennyire utálom, hogy ilyen.
Belekezdtem dolgokba, amiket be kell fejeznem, de nyáron ki akarok törni ebből. Ennél az egyhangú, semmilyen életnél még az is jobb lenne, ha veszélybe sodródnék.
Én mindent kipróbáltok, amit ki akarok, túl rövid az élet ahhoz, hogy másoknak akarjak megfelelni. Soha nem fogsz mindenkinek megfelelni, de miért is akarnál? Miért befolyásolja más emberek véleménye az életminőséged? Miért hagyod, hogy mások elvárásai határozzák meg az életed? Amíg így állsz hozzá és amíg nem vagy hajlandó megszabadulni tőle (nem könnyű,
nem gyors, de abszolút járható út), soha az életben nem leszel szabad vagy boldog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!