Nagy baj van, hogy segitsek magamon?

Amit tehetsz, hogy tudatosítod magadban, hogy mi tartozik hozzád és mi nem. Mi a te "karmád" és mi nem. A ZEN szellemi autonómiának hívja azt, hogy ugyan segítsünk minden élőnek megszabadulni a szenvedéstől, de senki nyűgjét ne vegyük a nyakunkba. Nem kell az empátiát túltolni, nem szabad érzelmileg bevonódni olyan dolgokba, ami nem hozzánk tartozik és egyidejűleg ráhatni sem tudunk.

Mert például mondjuk látsz egy fülhallgatóval zenét hallgató embert lelépni a járdáról. Nem veszi észre a közeledő kamiont, de te el tudod rántani és megmented az életét vagy legalábbis egy súlyos sérülést megspórolsz neki. Itt helye van és "kötelességünk" is beavatkozni.

De ha a hírekben hallod, hogy elütött valakit a vonat, leégett a Notre Dame, leöltek egy csomó hívőt egy templomban stb stb stb. Persze, minden érző lény megrökönyödik, sajnálja az áldozatok és az ittmaradottakat, de ennyi. Nem szabad rajta pörögni, aggódni, mindenki baját magadra venni.

Kellő önismeret, kellő önszeretet és öntisztelet, húzd meg a határaidat, légy autonóm szellemileg!

Ezekben a dolgokban az Eredetifény Temploma Zen Közösség nagyon jól használható ötleteket ad, ha nem idegenkedsz a keleti filozófiáktól.

Nagyon ajánlom Chong An Sunim videóit. Akkora tanítások vannak bennük.

https://www.youtube.com/watch?v=xI7OgapWluQ

Ezt csak azért linkeltem, hogy egy hasznos infót adjak Neked. Ami a Te gondod, az szerencsére orvosolható, de tenned kell érte.

Sajnálom, hogy ridegen fog hangzani, de ez egy szívteli válasz lesz.

Nézőpont. Ha szabadon tudod érezni magad, szabad leszel ezektől, nem kesz több külső nyomás.

A külső negatívok pedig spirituális tudás hiányában szörnyűék. Védd magad taszítsd a rosszat, vonzd a jót, és majd idővel tanuld meg, hogy, a létezés törvényéi szeretetből teszik s hagyják, amit.