Anorexiás ember a tükör előtt - elmagyaráznátok, hogy mi itt a bibi? Lent kifejtem.

Az érzékelés zavara nem csak a látásban jelenik meg. A hallás, szaglás, ízérzés, tapintás érzékelése ugyanúgy torzul ilyen pszichés betegségek esetén.

A hipochonderek konkrétan fizikai tüneteket tapasztalnak és látnak is magukon, holott csak képzelik az egészet.

Egy anorexiás sem fogja vékonynak érezni magát tapintásra sem, ha egyszer meg van róla győződve, hogy ő kövér. Ahogy azt is hiába látja pl., hogy 38 kilót mutat a mérleg, ami egyértelműen kórosan kevés pl. 170 centihez egy 18 évesnek. Akkor is soknak fogja gondolni. Ugyanígy, ha fél kézzel átéri mind a két combját, akkor is kövérnek fogja magát érezni.

Én végig tökéletesen tudtam, hogy mások vékonyabbnak látnak, mint én magamat, hiszen tudtam, mennyi egy átlag velem egykorú testsúlya, és hol van ahhoz képest az enyém.

Ettől függetlenül mindig vékonyabb akartam lenni, nem egyszerűen elég vékony, hanem túl akartam teljesíteni az elvárásokat.

Mikor tükörbe nézek, kövérnek látom magam. Tudom, hogy nem így van, gyógyulás előtt is tudtam, de nem tudtam nem tenni ellene, hiszen bűntudatom volt, ha ettem, kövérnek láttam és éreztem magam... Nehéz leírni, igazából nem sok logika van ebben az egészben.