Veletek milyen gyakran fordul elő, hogy azon gondolkodtok, hogy feladjátok az álmaitokat és az első számú életcélotok az anyagi biztonság és kényelem megteremtése lesz ezentúl?

Olyanokat kérdezek akik erősen érdeklődnek vagy valamikor érdeklőttek a hivatásuk iránt és nem keresnek/kerestek annyira jól... Pl. orvosok, tanárok, tudományos területeken dolgozók. De bárki írhat aki ezt igaznak érzi magára.

Az már elég rossz, hogyha az ember napi szinten többször is "végérvényesen" dönt arról, hogy mostantól csak a pénz szerzésre törekszik (legális úton), aztán azt is hogy mégsem, ezt az egészet csak pillanatnyi megingásnak érzi.

És ezt mondjuk 10* eljátsza magában egy nap, hónapok óta...

Van még valaki így?