Lehet valakire pozitív hatással, ha gyerekkorában bántalmazták?
Én családon belüli erőszak áldozata voltam, rendszeresen megfélemlítettek, megaláztak, érzelmileg elhanyagoltak, illetve sokszor végig kellett néznem a rosszul működő kapcsolatban élő, de elválni nem hajlandó szüleim veszekedését/verekedését. Szinte mindig feszült és fojtogató volt az otthoni légkör, ami miatt állandó félelemben éltem, és egyes emlékeim a mai napig kísértenek.
Mindennek meg is lett a negatív hatása: depresszió, szorongás, és egy életre lerombolt önbecsülés.
Viszont más szempontból nézve úgymond "jobb" emberré tett, hogy diszfunkcionális családban nőttem fel. Komolyabb, érettebb és empatikusabb vagyok az átlagos korombeliekhez képest. Komoly témákhoz is hozzá tudok szólni, tudok értelmesen fogalmazni, jó a természetem, érzékeny vagyok más emberek problémáira és elítélem az erőszak szinte minden formáját.
Van egy olyan érzésem, hogy ha nekem nem kellett volna mindezt átélnem kisgyerekként, hanem a többi gyerekhez hasonlóan engem is szabadjára engedtek volna, hogy nőjek, mint a gaz, akkor most én is hasonlóan elkényeztetett, nyafogós, éretlen, érzéketlen és felszínes lennék, mint sok tizenéves.
Ti is tapasztaltátok, hogy a bántalmazás hatására komolyabb és érzőbb ember lett belőletek?
18/L
Utolsó: Ahogy írtam, nekem is lett mentalis betegségem (bár nem ilyen súlyos), viszont több pozitív tulajdonságomat, pl. a magas empátiát és a komolyságot annak a számlájára írom, hogy már fájdalmas élményekben is volt részem, szóval bizonyos szempontból a szüleim akaratlanul is jobbá tettek. Nem tudom, mi nem volt neked érthető ebben. És mint írtam, erőszakellenes vagyok.
A többieknek köszönöm a válaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!