Mi az, amit érdemes megszívlelni motivációs - pszichológiai könyvekből?

Ezek a motivációs könyvek (főleg amiket nem pszichológus írt) gyakran nem felelnek meg semmilyen pszichológiai irányzatnak, vagy csak felszínesen, elferdülve közvetítik őket.

A legtöbb ember gyors "trükköket" és mindenható alapigazságokat akar lefölözni a pszichológiából, ezek a könyvek ezt az igényt szolgálják ki, gyakran nagyon szakszerűtlenül. A simán csak kétes értékűektől a „hogyan legyünk pszichopaták”-félékig. (Az ilyenek mögött is lehet valamilyen komolyabb tudás, csak ez neked nem nagyon fog a hasznodra válni.)

Ha tényleg érdekel ez a téma, akkor ne "megszívlelendő" dolgokat keress a könyvekben, hanem rendes pszichológiát tanulj, amiből megtanulhatod megérteni az emberi psziché működését, és nem bemondásra kell „alapigazságokat” elhinned. Őszintén szólva nem hiszem, hogy ebben a témában sok értelme van olyan felszínes dolgokat felszedni, amiket aztán valójában sose értesz meg. Engem is évekig csak „érdekelt” a pszichológia, de egy teljesen másik világ nyílt meg előttem, mikor a laikusoknak szóló konyhapszichológia helyett elkezdtem pl. Jungot olvasni.

szerintem, amit érdemes megszívlelni,hogy ne add föl, hanem próbálkozzál kitartóan. Meg ne a netezéssel töltsd az estéidet,hanem feküdj le korán, és egész nap oldd meg a feladataidat, meg tervezz és valósíts meg új dolgokat.

ezekhez vannak mindenféle motivációs trükkök, pl. cetlik írása, meditációk, stb.

annyi az egész, hogy ne legyél lusta, hanem kezdj valamit az életeddel.

Más a pszichológia,meg más a motivációs coaching.

Ez sokkal bonyolulutabb dolog,mint amiket közhelykönyvekbe megírnak,azt te is látod. Van mindenre magyazárat,útmutatás,de ahhoz nem egy könyvet kell elolvasni.

Sok tanulás és olvasás után képes az ember mindezekre a "képességekre" szert tenni.

Engem érdekelt mindig a pszichológia,az emberi viselkedés az emberi kapcsolatok. Hosszú évek munkája során jutottam oda,hogy jól kiismerjem az embereket,tudom ki miért olyan amilyen,kire hogyan kell hatni. De még mindig sokat tanulok,mindig van új felfedezni való. Nem csak egy oldalról nézem a dolgokat,a tudományos és a mindenféle hülyeség coachokat is tanulmányozom,és azokból tudom összerakni a teljes képet. Másokon nem tudok segíteni,mert ugye erre nincs képesítésem,de ha tanácsért fordulnak hozzám,segítek,ez esetekben sikerrel is. Abban viszont segített,hogy önmagamat megismerjem. Végülis ez volt a cél,azért tanulmányozok másokat,hogy megértsem magamat,az életet,hogy könnyebb legyen felülkerekednem a problémáimon. A párkapcsolatokra helyeztem a hangsúlyt mert számomra ez volt a legnagyobb rejtély,kiskorom óta megszállottan kutattam a megoldást,és ez nagyon jól is megy,mivel nagyon jó párkapcsolatom van,és azoknak is,akik a segítségemet kérték.

Ezeken a motiváció előadásokon általában pont olyan fekete-fehéren írják le a dolgokat,ahogy te is említetted. Ez olyan pszichológia gyorstalpaló akar lenni,hogy évek tudását,tapasztalatát át tudják adni bárkinek,meg legyen az az élmény hogy na,én is tudok ám valamit.

Sokaknak elég,hogy motiválja őket,segítséget nyújtson,mint wgy vallás,szívük joga,ha nekik segít,hajrá.

Keményebb gondokon viszont már nem segít a pozitív hozzáállás. Sok esetben teljes életmód/szemlélet váltás szükséges,személyiség feltérképezése,javítása. A legtöbb ember nem akar erről hallani. Nem akarnak változni,tenni magukért,másokért. Nem akarnak lemondani a szokásaikről,berögződéseikről,ezért nehéz bármit is tenni.

Az "alapigazságok" amiket leírtál,persze nagyrészt nagyon relatívak.Nem is értem miért szajkózzák. De van bennük valami igazság,valami amiből ered a "mondás",csak azt hajlandóak elfelejteni,kimagozni a saját kedvükre.

Például:

"Gondolkodj poziítívan!" - Ismerek egy ilyen embert,elég közelről. Ha negatív dolog történik,igyekszik megoldani,vagy ha nem tudja,nem gondol rá. Magyarul a szőnyeg alá söpri. Abban mondjuk igaza van,hogy attól hogy egy negatív helyzetre pozitívan reagálunk (pl. nem keseredünk el,tartjuk magunkban a lelket,eltereljük a gondolatainkat) magunknak segítünk,hiszen egy stresszes helyzetet mindegy hogy aggódva vagy nem aggódva élünk meg,a végkimenetel ugyanaz,és ha tegyük fel pozitív lesz,akkor hiába aggódtunk. Azt az energiát forgathattuk volna abba,hogy éljük az életünket a megszokott módon,"pozitívan". Ezzel az a baj,hogy nem tud mindenki ilyen racionálisan gondolkodni. Főleg egy nő,vagy egy érzelmesebb ember,nem tudja saját akarata szerint irányítani az érzelmeit,ettől érzelmek. Hiába próbálok nem gondolni rá,felemésztene,szoronganék amíg meg nem oldom,vagy el nem múlik a kiváltó ok.

"Ha más mond rólad valamit, az őróla szól, nem rólad..." - Ha valaki pletykál rólad,valamit aminek nincs alapja, nyilván nem azért teszi mert boldog,elégedett ember. Vagy unatkozik,vagy irigyel valamiért,vagy le akar húzni.Ha valakin észreveszek egy hiányosságot,nem emelem ki,nem húzom le,mert nincs rá szükségem,mert magammal rendben vagyok. Tehát ha valaki azt mondja rád hogy pl "nagyon kihívóan öltözködsz..nem illendő stb." azt feltehetően azért mondja,mert ő nem elég bátor hozzá,vagy nincs szép alakja,vagy nem ért a divathoz,nem tudja mi áll neki jól,viszont látja hogy téged megnéznek,megdicsérnek,ezért mivel fellépni hozzád nem tud,inkább megpróbál lehúzni,ezesetben egy ilyen erkölcsi Jokerrel,mert arra jobb esetben nem tudsz mit lépni,megkérdőjelezhetetlen.

De ez megint helyzettől függ. Az hogyha azt mondja rád valaki hogy önző vagy,az azért van mert ő is önző és ezt látja benned,ez így nonszensz.

"Ismertem olyat, aki alvás nélkül dolgozott több állásban is családjáért, hogy vigyék valamire, közben meg lett csalva és családi élete tönkrement"

Na látod,ez már önmagában megmagyarázott. Én is ismerek ilyet,épp most zajlik a zűrös-vitás válásuk. Folyton dolgozott,feltegetőleg nem volt otthon,nem adott elég energiát a kapcsolatba,a családba. Ezt persze megértem,de ez általában ezzel jár. Az élet nem igazságos,az emberek sem. Ezért kell tudni ezeket. Dolgozhat akárki akármennyit,a pénz nem téríti meg az időt,a szeretetet,a törődést. Persze mindenkinél más,de ezért kell tudni kommunikálni is. Más a szeretetnyelvünk,máshogy fejezzük ki magunkat. Ezért sokszor nem értjük egymást,máshogy gondolkodunk. Ami az egyik félnek teljesen logikus az a másiknak még csak eszébe sem jut. Főleg a férfi-női kapcsolatoknál van nagy eltérés. Meg kell tanulni hogy mindenki másképp működik,és egy adott férfinek/nőnek mások az igényei,elképzelései mint nekünk.

"Ismerek olyanokat, akik feleannyit sem tanultak mint én (azt is ellógták, elhülyéskedték), mégis több mint tízszeresét keresik, mint én..."

Na látod,ezért nem számít ki mennyit magol a suliban,nem a jegyek határozzák meg az embert. Az élettapasztalat,a szociális készségek azok amikkel fel kell magad vértezni. Ez is azt bizonyítja,hogy annyit kap vissza amennyit beletesz. Csak ő valószínűleg teljesen másba tette bele azt az energiát mint amibe te. Ettől még lehet sikeres. Bármibe fektetsz rengeteg energiát,időt,az kétségtelenül megtérül. Persze itt főleg az életről van szó,a képességeidről,nem arról hogyha mindennap túlórázol a vasanál akkor milliomos leszel. Az ilyen munkák már eleve korlátoznak. Meg van hogy max mennyit kereshetsz,mit érhetsz el.