Titeket röhögtek már ki az utcán indokolatlanul?

Fehér bőrű, vörös hajú fiatal srác vagyok.

Mit mondjak? Durva terror az egész életem.

Megszámlálhatatlanul sokszor röhögtek ki, aláztak meg, fordultak utánam vagy mondtak rám csúnyákat. Főleg lányoktól fáj.

Két rossz esetem:

Egyszer amikor sétáltam a városban, akkor egy apa-fia páros nagyon durván megbámult, megálltak, röhögtek rajtam meg amikor visszafordultam akkor is röhögtek és láthatóan nagyon jól mulattak.

A másik eset meg az volt, hogy szálltam fel a buszra és én voltam az utolsó. A sofőrülés mögött ültem le és hallottam ahogy a sofőr meg egy nő beszélgetnek.

Az értekezés tárgya az volt, hogy a vörös hajú embereket el kell fogadni mert ők is emberek, de azért mégse. Hát csodálatos volt ezt hallani. (Egyébként a többség véleménye is ez rólunk...)

Szóval én már hosszú hosszú ideje nem megyek ki utcára sapka nélkül, meg gondolkozom, hogy befestem a hajam.

Vörös hajúnak neki a világ legnagyobb szívása. Én elfogadtam, hogy a nagyon nagy többség nem tekint rám emberként. Szar dolog, de ez van.

Remélem, ha lesz gyerek és fiú lesz, akkor nem vörös lesz.

(Egyébként hasonlítok Ed Sheeran-re és Harry hercegre is)