Ha valaki utálja az embereket, akkor neki igazából önmagával van baja?

Nem!

Az elettel!Az élethelyzetével.

Sokan bántották!

Nem kapott szeretetet.

Dühös és agresszív legbelül...szorong.

Egyszóval csalódott az emberiségben.

Èn folyamatos stressz alatt élek és bántanak.Nem tudom szeretni az embert!

Olyan nincs, hogy valaki kompletten az egész emberiséget utálja.

Legfeljebb olyan van, hogy elvesztette a bizalmát az emberekben, mert sok és sorozatos csalódás érte és ezért fenntartásai vannak minden ismeretlennel szemben és emberkerülővé vált, önvédelemből.

Is-is. A saját példámon tanulva. Ha két ember között megromlik a kapcsolat ahhoz mindkét fél kell, ha az ember kapcsolata a társadalommal megromlik az is oda vissza játszik.

Mikor depressziós voltam én is csak a többi emberre mutogattam. Az már elmúlt de attól még most sem fényes a magamról és másokról alkotott véleményem, de legalább már beláttam, hogy én is ugyanúgy kivettem ebből a részem mint mások.

Elfogadtam azt, hogy akármit teszek, vagy kapok más emberektől az nekem akkor sem lenne teljes értékű, mert egyszerűen már ilyen a személyiségem, és változni nem fog, ezt csak az érti aki hasonló gondolkodású.

Így már nem is érdekel, hogy átlag életet éljek, csak az hogy viszonylagos nyugalomban lehessek.

Nem egészséges így élni, mert minden bizalom és motiváció értékét rombolja, erre mondtam hogy nem érzek semmit teljes értékűnek, szinte csak úgy eltelik az élet, várva hogy vége legyen.

De igen a legtöbb emberre ez igaz, hogy csak kivetíti a külvilág felé a saját értéktelen személyiségét.