Normális, ha így érzek?

Sajnos gyerekkorom óta gondok vannak az egészségemmel több téren is, hol jobb, hol rosszabb, pechemre, most megint rosszabb. Már napi jelleggel rossz a hangulatom a gondolattól, hogy megint orvosi rendelőket kell majd körbetelefonálnom, eredményekre várni, aggódni...

Emiatt néha már konkrétan élni sincs kedvem, és nem motivál semmi.

Még egyetemre járok, de a többi korombeli lánnyal ellentétben nem érdekel a vásárolgatás, a sminkek, a ruhák, meg úgy semmi. Egyfolytában úgy érzem, hogy ha meg is venném magamnak azt a ruhát nyárra, ami kivételesen megtetszett, lehet, már nem lesz alkalmam felvenni.

Ugyanígy minden mással. Nem látom magam sehol nemhogy 10-20, de 2-3 év múlva sem, mert mi van, ha addig már nem élek.

Nem tudom lelkesen tervezni a nyaralást se, mert mindig az jár a fejemben, hogy mi van, ha nekem az már nem lesz.

Hogy tudnék nyugodtabb lenni a mindennapokban?

Huszonéves L