Félénknek születtem, mindig kerülöm a társas interakciókat, szerintem ez miatt nem volt barátnőm. Mi lesz velem? 24F

Felülkerekedsz a félénkségen, az lesz. :D Tudod, hányan vagyunk ilyen típusok? Rengetegen. Kamaszkorom derekán a boltba is alig mertem elmenni egyedül, nemhogy idegen helyen ügyet intézzek vagy beszélgessek. Telefonálás? Egy rémálom. A mai napig utálom és kell pár másodperc, amíg lelki erőt gyűjtök rá, hogy felhívjak valamilyen hivatalos helyet vagy idegent. De mégis megcsinálom, mert ez egy természetes dolog az életben és képesnek kell rá lennem. Régen volt 1-2 barátom, a többiekkel meg csak akkor beszéltem pár szót, ha muszáj volt. Most belépek az egyetem épületébe és tőlem homlokegyenest eltérő, népszerű, közel sem szégyenlős emberek mosolyogva köszönnek nekem kórusban és már csinálják is a helyet, hogy odaülhessek melléjük. Pedig mégcsak nem is vagyunk igazán barátok, egyszerűen csak évfolyamtársak/kollégák. Amikor eldöntöttem, hogy mostantól felülkerekedem a félénkségen és beszállok a beszélgetésbe, illetve segítőkész leszek a kétségbeesett emberekkel, azonnal népszerű lettem minden típusú ember körében és ők is segítenek nekem, ha kell. Az egyik csoporttársamon keresztül ismertem meg a páromat is, akivel 3 éve együtt vagyok. Udvaroltak nekem korábban is fiúk, de nem mertem feléjük jobban nyitni, mint haver. Ezalkalommal viszont már az első találkozás alkalmával mertem a csoporttársam nélkül egyedül maradni a fiúval és elkezdeni beszélgetni. Ő is szégyenlős és én is, szóval pirultunk össze-vissza, de mégis éreztem, hogy ő is éppen azzal küzd, hogy legyőzze a félénkségét és legyen belőle valami. Még aznap bejelölt Face-en, mindennap órákat beszélgettünk. 2 hét múlva volt az első randi, egy pizzázós-sétálós-beszélgetős laza nap. Tökéletes elsőre szerintem. Következő héten körbesétáltuk a közeli tavat, 13 km alatt bőven lehet beszélgetni. :D 2 hónap után megbíztam már benne annyira, hogy elmentem vele állatkertbe, ami tőlünk messze van. Üzenetben szerelmet vallott, de nekem még korai volt, ezért kértem, hogy várjon még egy kicsit. És várt. (Bár megtudtam a csoporttársamtól, hogy teljesen összeomlott titokban, hogy mi van, ha én nem is kedvelem őt. :D) 3 és fél hónap után mondtam neki igent.

Azért írtam ezt le neked, hogy lásd: a félénkséget le lehet győzni. Egy alapból félénk fiúnak is van esélye a lányoknál, csak olyat kell választani, aki szeret nyugodtan beszélgetni és széles az érdeklődési köre. Ha valakit kedvelsz, igenis meg kell erőltetned magad és nem csak távolról figyelni, hanem összebarátkozni vele.

Tanulnod kell! Járj el társas programokra!

1. Felteszem a férfiaktól kevésbé félsz, mint a nőktől. Menj el pl. biliárdozni. Próbálj bevonódni mások játékába! Kérdezd meg, csatlakozhatsz-e! Először csak férfitársaságba, aztán, ha nő is van ott akkor is. Ha gátlásos vagy, igyál egy keveset, amennyi kicsit ellazít.

2. Járj tánciskolába! Általában több a lány. Ha mégis kísérő kell, akkor keress egyet úgy, hogy megveszed a saját és a leendő partnered bérletét is, majd a Facebookon keresel új partnert azzal a felkiáltással, hogy a partnered ezért-azért lelépett, de ittmaradt a bérlete. A táncolás elkezd majd lazítani téged. Aztán vagy kialakul valami a partnerrel vagy egy másik lánnyal vagy nem, de mindenképpen lazulni fogsz a tanfolyam alatt. Nálam ez történt.

3. Ha a fentinél biztonsági játékosabb vagy, akkor menj női magántanárhoz! Ez drágább, de nem annyire gyors, nem annyira direkt férfi-nő kapcsolat. Mivel a csoportom tanárát nem tartottam megfelelőnek, kerestem egy másikat. Férfi helyett nőt.

4. A magánórákon/előtt ideges voltam, ezért a heti óra előtt ittam egy felest vagy rumot. 1-2 hónap múlva már csak minden 2. alkalommal ittam, aztán el is hagytam a dolgot.

5. Egy másik tánccsoportban megismerkedtem egy csajjal, akivel rövid ideig együtt is voltunk.

6. Most táncos szórakozóhelyre járok. Most még csak az ismerősökkel táncoltam a vadidegenek között egy ital után. A követkető lépés az ismerősökkel idegenek közt, de ital nélkül vagy már idegenekkel is de egy itallal. Aztán majd már ital nélkül is.