Te mit teszel, ha szomorú vagy?

Szomorkodom.

Komolyra fordítva a szót:

Verset írok, dalokat írok, hallgatok, - de az utóbbi időben inkább már csak hallgatok és dúdolászok, mert a csillagom már lefelé ágazóban van, már "megnyugodtam".

Utoljára akkor írtam verset, amikor meghalt az édesanyám.

Úgy "engedtem el", hogy írtam a haláláról egy nyolc versszakos verset. Van, hogy a TV-t kapcsolom be és keresek valamit, amiről úgy vélem, hogy kibillent az állapotomból. - Még csak az sem kell, hogy érdekeljen, de a zaja már elégséges a kívánt hatás eléréséhez.

Volt arra is példa, hogy soron kívül kaptam magam és elindultam egy kisebb-nagyobb túrára, - a lényeg, hogy kibillentse magát az ember abból a környezetből hosszabb-rövidebb időre, amelyben érik az őt elszomorító hatások.

Pl. felvidító zenéket hallgatok. (Nem feltétlen vidám hangulatú, hanem rám felvidító hatással lévő zenéket). Vagy rendet rakok :) Esetleg szórakozás a barátokkal.

Különben nem is feltétlenül kell erőltetve felvidítani magunkat. Személy- és helyzetfüggő lehet persze, de nekem pl. sokszor inkább az segít ha elmerülök kicsit benne, megpróbálom megérteni az okát.