A nok a kozepkorban miert nem kuzdottek az egyenjogusagert?

Egyértelmű volt hogy a nők maradnak a "tűz mellett", mivel

1) gyerekek szülésére és szoptatására ők képesek

2) általában a férfiak erősebbek, így ők vadásznak

A középkorban meg sokkal nagyobb különbség volt király és jobbágy között mint "A férfiak" és "A nők" között ugyebár.

Mert a férfiak erősebbek genetikailag, így alkalmasabbak vadászatra. Plusz terhesen nem lehet vadászni, de bogyót gyűjteni igen.

A középkorban ha valaki bármilyen változtatást akart, azt többnyire elégették máglyán boszorkányságért.

Ha a keresztény vallásra gondolsz, ott meg Éva, Ádám bordájából lett teremtve, majd az hatására ettek a tiltott almából, tehát a keresztények szemében természetes volt, hogy a férfi magasabb rendű.

Voltak törzsek, ahol egyenjogúság volt, illetve olyan is ahol nő uralom volt, de azok a társadalmak kerültek ki győztesként (azok maradtak fenn), ahol férfi uralom volt (az, hogy ez okkal vagy véletlenül történt, arról nincs infóm)

Jó sok mindent lehetne kielemezgetni ebből a rövid kis kérdésből, de kezdjük a vadászattal: miért pont ezt gondolod a legfőbb őskori elfoglaltságnak? Az ősemberek étrendjének 70%a nők által begyűjtött zöldségekből/gyümölcsökből/növényekből (nem csak bogyókból) állt, míg a vadászatra nem lehetett étrendet alapozni, mert rendkívül bizonytalan volt. Miért hiszed azt, hogy a botokkal való állatokat szurkálás lenne a felsőbbrendű?

A nők pedig akartak küzdeni. Rengeteg korban ütötték már fel a fejüket a jogaikért küzdő nők (utánanézhetsz a "proto-feminizmus"nak) de addig sajnos nem lehetett nagy áttöréseket elérni, amíg szinte mindenki elszigetelt kis közösségekben élt. A nők akkor emelkedhettek fel igazán, amikor már össze tudtak fogni, és nem csak kis, elszigetelt falvakban/városokban találhattak támogatást, hanem megyei, vagy országos szinten is. Gondolj bele logikusan: élsz egy kis, 200 fős faluban, ahol jó, ha 30an támogatják az elképzelésedet, de a 30ból 15 nem mer megszólalni, mert fél - teljesen jogosan - a maradék csőcseléknek meg megvan hozzá a joga, hogy legjobb esetben számkivetettet csináljon belőled az elveidért, de inkább nyilvánosan megverjen, megkövezzen, megerőszakoljon vagy ki is végezzen.

Nem voltak ám mindig szabályok, amik kordában tartották a férfierőszakot... Sok helyen most sincsenek, és rendszeresek a becsületgyilkosságok meg az arcon savazások olyan dolgokért, hogy egy-egy nő nem visel fejkendőt.

Az egyenjogúsági küzdelmek azért a 19. századi felső-középosztály köreiben kezdődtek, mert ott fordult elő, hogy a nők egyrészt rendkívül passzív szerepre voltak kárhoztatva, másrészt megkapták majdnem ugyanazt a nevelést és műveltséget, mint a velük azonos osztályba tartozó férfiak, és túl nagy lett a feszültség a kettő között.

Az őskorban ez eleve nem merült fel, gyűjtögetésből és vadászatból éltek, és jól mondja egyik előző hozzászóló, tényleg a gyűjtögetés volt a biztosabb bevételi forrás. Egyébként valószínű, hogy nem volt ennyire keményvonalasan elválasztva nemek szerint; amikor épp nem járt arra nagyvad, valszeg a férfiak is beszálltak a gyűjtögetésbe, kisebb vadakat meg a nők is elejthettek.

Az ókorban, középkorban és egészen a 19. század végéig a népesség nagy része élt mezőgazdaságból. Ott megvannak a férfi és női feladatok, de egyformán fontos mindkettő. Az ipar elég sokáig a kézművességre korlátozódott, ebben is családok dolgoztak, a szövőszéknél ugyanúgy dolgozott a mester felesége is (nyilván volt, ahol nem volt rá mód, pl. kovácsnál, mert ahhoz nagyobb fizikai erő kell). Az ipari forradalomtól kezdve a nők is eljártak a gyárakba dolgozni. A parasztlányok cselédlánynak mentek a városba. Arisztokratáknál a nőnek ugyanúgy tudnia kellett irányítani a várat meg a birtokot, mint a férjének, aki sokszor évekre elvonulhatott háborúba.

Szóval kérdés, mit értünk egyenjogúság alatt. A munkához való jogot? Amit ma háztartásbeli szerepnek tartunk, az gyakorlatilag kizárólag a legfelsőbb rétegekre korlátozódott. A szavazati jogot? A férfiak általános szavazójoga a legtöbb országban pár évtizeddel előzte meg a nőkét, azelőtt csak a nemeseknek volt (ha özvegyasszony vagy örökösnő volt a grófnő és ő vezette a birtokot, neki is). A szabad párválasztást? Általában az arisztokráciát leszámítva valószínűleg elég elterjedt volt korábban is. Minden, amit ma a női egyenjogúság vívmányának tartunk, pl. hogy választható vagy hivatalba, vagy hogy véget vezethetsz, a történelem nagy része során a férfiak közül is igen szűk rétegnek volt elérhető, és a feminista mozgalom nagyrészt abból bontakozott ki, hogy a felső, szűk réteg asszonyai is szerették volna a férfiak jogait.