Külföldön éltem csaknem egy évtizedet, hazaköltöztem, és így érezem magam, a többi lent?

kérdéssel a kérdésedre! miért jöttél haza?

Próbálsz változtatni az emberek kultúrához való hozzáállásán? Ha igen, milyen módon?

Egyetértek veled, itt a legtöbb ember agresszív, egoista suttyó, aki imádja osztani az észt, olyan dolgokról is, amikről fogalma sincs. Külföldön jobb a helyzet?

Én is sokszor így vagyok, pedig nem jártam külföldön. Mégis relatív értelmes embernek tartom magam, és néha elgondolkozom, hogy a rokonságom, szüleim, közvetlen környezetem mennyire egyszerű, rosszindulatú emberekből áll. ÉS elgondolkozom, hogy nekem ezekkel kellett felnőnöm, rögtön nem csodálkozom, hogy ennyire elb..szott lettem.

Szerintem az emberek alapjába véve mindenhol ugyanolyan különbözőek. Én jelenleg is külföldön lakom, de legalább évente kétszer hazautazok, egyszer pedig hazaköltöztem 4 hónapra (nem honvágy, hanem hivatalos ügyek miatt), de akkor sem éreztem, hogy mi magyarok ilyen emberek lennénk, mint amit leírtál. Talán az igaz, hogy mivel otthon több stressz éri az embert, bizonytalanabb a megélhetés, ezért néha talán frusztráltabbak, idegesebbek az emberek, például nem mindig köszön vissza kedvesen az eladó a boltban (ha egyáltalán visszaköszön), dehát ez valamilyen szinten érthető. Én egyébként azt látom, hogy még a nehezebb életkörülmények ellenére is próbálnak mégis valahogy boldogulni, megélni, pozitívak maradni. Azt is észrevettem, hogy mi magyarok talán jobban tudunk örülni a kisebb dolgoknak, például ha eszünk egy finom sütit egy otthonos cukrászdában, ha elutazunk akár csak a szomszéd városba várost nézni, vagy elmegyünk a moziba, vagy veszünk egy szép cipőt. Nyugaton ezek mind annyira alapvető dolgoknak számítanak, hiszen megteheti az ember, hogy már nem jelentenek különösebben semmit, otthon viszont valahogy még meg van a "varázsa" ezeknek. Nem lehet, hogy csak rossz körökben mozogsz, ahol ilyen embereket ismersz?