Miért olyan nehéz összehozni egy nyugodt, hétköznapi életet?

Válts! Nem igaz, hogy ezek az igények nem elérhetőek. Én 17 évesen is elértem a hasonló igényeimet pedig senki nem pakolt alám. Valami nem jó ott ahol melózol.

25F

Keress olyan munkahelyet ahol többet keresel és ezeket az igényeidet tudod majd finanszírozni.

Nekem sem az az élet hogy utazás, meg minden legyen luxus. Nekem annyi igényem van hogy legyen saját lakásom,vagy házam, amit egy mai fiatalnak itthon nem egyszerű előteremteni saját erőből, de meglehet oldani olyan áldozattal hogy külföldre mész dolgozni. Nekem is annyi volt hogy legyen hol lakjak, tudjak mit enni, meg legyen mivel közlekedjek tehát egy autó, mert a tömegközlekedésekből elegem lett több szempontból is, nem térnék ki a részletekre de nekem jobban megéri fenntartani egy autót, nem egy brutális erős autót hanem egy teljesen egyszerű alap városi autó ami nekem elegendő arra hogy tudjak mivel elmenni akár horgászni ha ahhoz van kedvem, akár maszekolni, vagy ha hazamennék a szülővárosomba akkor is egyszerűbb autóval mint buszon nyomorogni a motyóimmal.

Én is egy hasonlóan egyszerű életre vágyom, a lehető legkevesebb stresszel. Nem akarok csillagászati összegeket keresni, csak annyit, hogy ne legyenek gondjaim egy alap, egyszerű színvonalon.

21/L

Ahogy előttem is írják, itt egy ideális munkahely megtalálása lenne a kulcs, mert abból jön a többi dolog, amivel boldoggá tudod tenni magad (ház, biztos megélhetés, anyagi biztonság).

Sajnos saját tapasztalat, hogy egy rossz munkahely mennyire tönkre tudja tenni az ember életét. Én évekig ragadtam meg egy olyan helyen, ahol bár a fizetés jó volt, de a főnök egy zsarnok, a stressz és a felelősség hatalmas, a kollégák közül mindenki arra ment rá, hogy tudja eltiporni a másikat, és nyalizni a főnöknek, hogy feljebb jusson. Minden egyes nap gyomorgörccsel mentem be, a rendszeres túlórák után hullafáradtan estem haza, és hiába voltak meg otthon a rendezett körülmények, semminek sem tudtam örülni. Szabadnapjaimon a szórakozás vagy az utazás eszembe sem jutott, örültem neki, hogy egész nap egymagam lehetek, nincsenek emberek körülöttem, és végre csak pihenhetek, a fenének sem volt kedve kimozdulni, pedig anyagilag megtehettem volna. Boldogtalan voltam, állandó idegeskedés és szorongás volt az életem. Végül jó sok idő és egy pszichológus segítsége kellett hozzá, hogy kilábaljak belőle. Ő tudatosította bennem, hogy az ember egészsége, jó közérzete sokkal fontosabb, mint a jó fizetés.

Azóta munkahelyet váltottam. Jelenleg az akkori fizum 2/3-át keresem csak, de mégis sokkal boldogabb vagyok. Jó a légkör, a kollégák rendesek, a főnök is emberszámba vesz. Újra felfedeztem az élet szép oldalát. Nekem ez volt a kulcs, a nyugodt, hétköznapi élethez, amit a kérdésben kiírtál.

Szerintem neked is egy olyan munkahelyet kellene keresned, ahol megbecsülnek, és jól érzed magad.