Normális, vagy beteges, ha valaki nem szeret dolgozni?

Volt olyan munkahelyem, amit a kevés fizetés ellenére szerettem, és konkrétan boldog voltam, hogy dolgozhattam (vendéglátás), jó volt a légkör, tetszett a munka.

Volt olyan is, ami elment, voltak napok, amikor szerettem, voltak, amikor szívesebben lettem volna otthon inkább (kereskedelem).

Viszont volt egy-két olyan helyem is, ahová gyomorgörccsel jártam be dolgozni, mert annyira elviselhetetlen volt a légkör, ill egyik esetben fizikailag leterhelő a munka.

(ezek 8-10 órás munkahelyek voltak)

Perpillanat tanulok, így nem dolgozom teljes állásban.

Diákmunkára szoktam menni, a pénz az enyém lehet.

A héten megyek (3 nap alatt 35 óra, nem vészes) megint, de ha belegondolok, nem tesz boldoggá, inkább tanulnék itthon.

A pénz nem érdekel, nincs szükségem semmire, nem motivál. Úgyse veszek belőle semmit (felajánlottam, beadom, de nem kell). Mondhatni, azért megyek dolgozni, hogy dolgozzak, ne csak lógassam a lábam.

Emiatt viszont lelkifurdalásom van, és nem normálisnak érzem magam, hogy nem tesz boldoggá, hogy mehetek dolgozni. Hiszen valahol ez az élet lényege, ledolgozunk 40 évet, aztán nyugdíjaznak (vagy nem).