Aki nem bír egyetem mellett dolgozni, életképtelen?

Én természettudományos szakon tanultam, alap és mesterszakot is megcsináltam (időre, nem csúszva). Az első évben sok órám volt (jó sok 4 órás a gyakorlat, utána kevesebb, de akkor már a szakdolgozás lekötötte minden szabadidőm. Nemcsak a saját diplomamunkádhoz, de nyilván a 'sima' laboros munkába is bekapcsolódott az ember. Szóval én speciel nem dolgoztam, habár nem vagyunk gazdagok, de az ösztöndíj (tanulmányi és a szociális, valamint egyéb ösztöndíj) elég volt, hogy szűkösen, koliban lakva, de kijöjjek a pénzből, max a hazautazáskor kértem kis pénzt, a jegyre.

Ettől függetlenül több ismerős dolgozott és tanult is jól, egyidőben, szóval lehetséges, de akarni kell és nem letojni az egyiket.

Leszögezem, ez nem Pest, hanem Szeged, szerintem Pesten ez nem ment volna...

Nem életképtelen, egyetem mellett nem lehet 40 órát, pláne hatvanat dolgozni. Legalábbis most próbálom időben összeadni, hogyan is lehetne lehetséges... Nekem egy héten 30 óra előadásom + gyakorlatom volt. Plusz sok olyan feladatom, amit suli után kellett megcsinálni - művészeti kar. Napi 7 órát biztos aludtam, és még bulizós sem voltam. Egyszerűen nem fért volna bele.

Azt elhiszem, hogy aki levelezőn van, az tud mellette dolgozni, és nekem is volt olyan évfolyamtársam, aki csak a kötelező gyakra járt be, és dolgozott mellette részmunkaidőben. (Heti 16 órát).

A többi ordas nagy hazugság.

Nem. Szerintem ez a szaktól is függ (pl. egy építészmérnöknek is sok az otthoni feladat, egy nyelvszakosnak is, egy művészetisnek is és még biztosan van csomó más is) és attól is függ, hogy kinek milyen a hozzáállása és az egyetemre, a tanulmányaira akar inkább koncentrálni vagy pedig inkább a pénzkeresésre (persze, egyes esetekben ez akár kényszer is lehet, mert mondjuk csak így tudja fedezni a költségeit). Amit ezzel mondani akarok az az, hogy nekem viszonylag kevés olyan ismerősöm van, aki normálisan tanul és bejár az órákra stb. és mellette rendszeresen dolgozik is. A legtöbb esetben ez inkább vagy-vagy.

Én BTK-n tanulok egy nyelvszakon és nem azt mondom, hogy nagyon nehéz vagy, hogy bele kell halni, de én igen nehéznek találnám, ha mellette még rendszeresen dolgoznom is kellene. Azt tapasztaltam, hogy az embereknek sokszor téves elképzeléseik vannak a bölcsész szakokkal kapcsolatban, hogy pl. alig vannak órák, be sem kell járni, tanulni aztán pláne nem kell és csak egy ilyen kellemes három évnyi láblógatás az egész, aminek a végén hozzádvágnak egy diplomát. Ugye vannak ezek az "ingyenkredit", "ingyendiploma" kifejezések is és nekem is mondták már, hogy "milyen jó, mert nektek úgy van kialakítva a tanterv, hogy legyen időtök gondolkodni és elmélkedni"... Eddig ilyen 12-13 tárgyam volt egy félévben, tehát azért valóban nem egetrengetően sok, viszont mindegyik katalógusos és egyik órán sincsen kiadott jegyzet/vázlat/ppt... Ha átléped a megadott hiányzást, akkor bukta és amúgy át kell gondolni, hogy miről mennyit szeretnél hiányozni, mert tényleg csak a jegyzetre lehet hagyatkozni. Persze, el lehet kérni másoktól is, de én pl. ezt nem szeretem, mert magamban bízom a legjobban és azért tényleg nem könnyű jegyzetelni (sok oktató pl. semmit nem használ, csak másfél órán át beszél folyamatosan mindenféle sokszor elég absztrakt, összetett és elvont dolgokról egy idegen nyelven, amikkel nem egyszerű lépést tartani). Sok a szeminárium, amikre óráról órára készülni kell és pl. előadásokat kell tartani, beadandókat kell írni (pl. műelemzések), olvasni kell (azt kb. minden órára, szakirodalmat és műveket is) és vannak tesztek, zh-k is. Én olyan szakon tanulok, ahová kellett előzetes nyelvtudás, de vannak olyan szakok is, ahol a nulláról kezdik a nyelvet és ott bizony azt sem szabad elhanyagolni, mert ha nem tartod a tempót, akkor bizony könnyen elveszhetsz és akkor már késő... Szóval az órák, az órákra való készülés és tanulás, az esetleges utazás, házimunka stb. már így is sok időt és energiát elvesz az embertől, ami mellett a heti 40-60 órát én elképzelhetetlennek tartom. Persze, nekem is van olyan szaktársam, aki dolgozik az egyetem mellett, de ők azért belecsúsznak olyanokba, hogy pl. nem volt idő tanulni és megbuktam, túlléptem a hiányzást és nem lett meg a tárgy, ami azért nem olyan jó dolog... Egy olyan szakon, ahol pl. tényleg ki lehet hagyni egy-két előadást és kevésbé veszi igénybe az embert a szorgalmi időszak, ott lehetséges, hogy könnyebb megoldani a munkát, viszont a 40-60 óra nekem még akkor is soknak tűnik.