Mitől ilyen kettős a személyiségem? Vagy csak?
Nem tudom hogy nagyon jó ember vagyok, vagy nagyon gonosz. Régebben mindig úgy képzeltem, hogy van egy "gonosz énem" (aki külön személy volt). Ma már nem is tudnám hogy melyikőnk a gonosz. "Fejben" nem vagyok túl jó, sok erőszakos gondolatom van, utálom az embereket, magamat is, a boldogságot meg minden ilyesmit, elítélek mindent ami nekem tetszik, stb. Tettekben azonban teljes ellentéte, megállok akár utcán is segíteni, ritkán utasítom vissza ha kérnek tőlem valamit, van egy párom akiért a lelkem is kiteszem, imádom az állatokat (de ez utóbbi is csak tettekben/élőben, mert mondjuk eszek húst és nem botránkozok meg ha kihaló fajokról látok híreket pl..) sose voltak barátaim mert mindig is úgy éreztem, semmire se jó a barátság csak ha van belőle haszna az embernek, nem is hiányzik. a családomat de szeretem, az egyetlen akit önzetlenül szeretek az a párom. egyszer úgy érzem, ha nem lenne következménye, bűnt is követnék el, máskor arra gondolok hogy simán lennék pl csontvelő donor hogy leukémiás gyerekeket menthessek meg. pedig a gyerekeket se szeretem, nem is kéne nekem saját se. de aztán rajovok hogy szeretnék örökbe fogadni egyet hogy jobb élete lehessen. nem tudom. fogalmam sincs milyen vagyok igazából vagy hogy mit akarok. szerintetek? simán csak álszent vagyok? de nem érzem magam annak, mert sok olyan dolog van amit önzetlenül cselekedek/nék. valami bajom van? pszichológust ne ajánljátok, anno voltam egy rakásnál és semmi értelmét nem látom :)
24L
elítélek mindent ami nekem NEM tetszik*
a családomat SE szeretem*
Van egy ilyen sztori, hogy az öreg indián mondja a kicsinek, hogy "-Tudod az ember lelkében két farkas, egy fehér és egy fekete acsarkodik egymásra és folyton folyvást hűzdenek egymással. A fehér a hit, szeretet, jóság, a fekete a gonoszságot és a pusztítást szolgálja.
-De melyik az erősebb? Melyik győz végül?
-Amelyiket eteted fiam. "
32/f
Úristen kérdező mintha én írtam volna. Egy-két apró eltérés van csak. De valószínűleg az első válaszoló tökéletesen leírta az igazságot.
24L (még ez is)
Lassan mintha futószalagon jönnének az ilyen 24 éves lányok. No offense, csak én is ismertem egyet aki valahogy így volt. :/
32/f
Nem is kell ehhez pszichológus, elég gyakori emberi tulajdonság. Szerintem mindenkiben benne van a jó is és a gonosz is, csak van akinek magasabb az EQ-ja, ezért észre is veszi magán. Én is ilyen ember vagyok, bár én nem utálom az embereket és vannak barátaim, sokan szeretnek, de erőszakos gondolataim nekem is vannak. Mindenkinek van, csak van aki beismeri van aki nem. Sokszor nagyon hangulatfüggő hogy hogyan viselkedek utcán, bevásárlóhelyeken. Ha épp bal lábbal keltem, vagy már előtte valaki felbosszantott, akkor vezetés közben, ügyek intézése közben minden szó előjön a számból ami p-vel, b-vel, k-val kezdődik. Aztán van olyan mikor vigyorgok mint a jóllakott napközis, és segítek mindenhol ahol tudok, segíteni a néninek felpakolni a futószalagra, adok aprót a hajléktalannak, türelmes vagyok mindenkivel.
Én is állatvédő vagyok, és járok önkénteskedni is menhelyre. Egészen meglepő dolgokat tudok néha művelni. Van a menhelynek egy beszélő papagája, aki mindig mindenkinek köszön Hellóval mikor az ember belép az irodába. Volt egy időszak mikor azt gondoltam mekkora poén ha megtanítom arra hogy "Helló K..va", ezért mindig ezt mondogattam neki mikor egyedül voltam bent. Szerencsére nem sajátította el, én viszont észrevettem magam, és elgondolkodtam hogy normális vagyok-e, és miért gonoszkodok? Ma már nem csinálok ilyen fölösleges dolgokat, és egyre jobban a jó kezd érvényesülni bennem, igyekszem azt táplálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!