Vélemények arról hogy az egyetlen igazi örömöm abban van, ha számítógépen játszok?

Én is pont ilyen vagyok, mondhatni azaz egy dolog ami kikapcsol. De mellette a kutyámban is sok örömöt lelek. Nekem ez nem gond, mivel nem igénylem az embereket, zavar ha sokan vagyunk egy légtérben, ezért sem járok el bulizni.

Ilyen időszak. Másnak is szokott lenni. Majd változik. Nincs vele baj ameddig nincs kihatással a mindennapjaidra, ameddig ellátod a feladataidat.

A játék számodra öröm forrás. Endorfin termelődik tőle az agyban, ami boldogságot okoz, vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy "eltereli a rossz kedvedről a figyelmet". Az általam ismert kutatások szerint nincs hátrányos következménye a játéknak. Annyi talán mégis van, hogy erre az örömforrásra koncentrálódik elsősorban a gamer. Más örömforrások is vannak, az élet arra való, hogy minél többet megtapasztaljunk belőlük és érdemben, egyéni ízlések alapján kiválaszthassuk közülük a kedvenceinket, vagy válogathassunk közülük, kedvünk, lehetőségeink szerint. Ilyen lehet pl. élvezni a medence parton sütkérezés pillanatait, a szaunázást, főleg a szeánszok nagyon jók (legalábbis nekem), a két ciklus közötti lágy zenére pihenés, a szeretkezés a szerelmünkkel, gyermekeink vidámsága, vicces beszólásai, aranyos mozdulatai, az ejtőernyőzés, repülő vezetés (vitorlázó, kis motoros, sárkány), zenélés, barátokkal kötetlen beszélgetés, poénkodás, vagy épp a nyugalomban, heverészve olvasás, film nézés, zene hallgatás. Sok ilyen dolog van. Ezek szerint te kettőt már megtaláltál, a játékot és a jó kajálást. Kutasd fel a többit is, szélesítsd a palettát. Más értelme úgyse nagyon van ennek az életnek. Az pedig, hogy nem látod rózsaszínnek a világot, egyáltalán nem baj, sőt. Ugyanis rohadtul nem rózsaszín. Csak az idióták látják annak. Szerencsésnek mondhatók ugyan ezért, de attól még idióták. Aztán összeomlanak egyszer csak, amikor pofán vágja őket a véres, taknyos, fingszagú valóság. Az meg már nem túl szerencsés. A játékban egyébként még benne van az életünk feletti irányítás illúziójának pillanatnyi visszanyerése is. Legalábbis ennek (is) az illúziója, ami alapvető emberi igény. Ezt elégíti ki.