Más introvertált is vallatásként éli meg?

Igen,utálok magamról beszélni

Már nem: jól szórakozom rajta, hogy nem érti az éetemet, az elmondottakat. Ott derül ki mindig: másra vágyott volna. Nem teljesen fedem fel magamat.

Az első hozzászólónak igaza lehet. Egyszer elmentem a lányommal egy helyi baba-mama klubba. Az aznapi vendég valami biztosítási ügynök volt és elkezdett mindenkit faggatni az anyagi helyzetéről. Én inkább felálltam, összepakoltam a gyereket és elmentem.

Erősen meghatározza az, hogy épp kivel folytatok beszélgetést, ki kérdez. Családi körben ritkán szoktam pironkodni, zavarba jönni egy adott téma kapcsán, de azért volt már rá példa, nem is egyszer. Viszont idegenekkel mindennemű beszélgetést próbálok kerülni a lehetőségeimhez mérten. Még az osztálytársaimmal is csak minimális szinten kommunikálok,amennyire az adott szituáció megköveteli. Abban a közösségben 4. éve is folyamatosan feszengek, egyszerűen nem értek szót a korosztályommal, pedig sokszor én sem vagyok különb, mint ők. Ha ők kérdeznek valamit vagy rámterelődik a szó óra közben, mikor csend van és mindenki felém néz legszívesebben én is menekülnék...

Introvertált vagyok, de nekem ez nem okoz gondot. Legalább érdeklődnek. Az sokkal rosszabb, amikor keresztül néznek rajtad, vagy beszélnek hozzád, de csak jelentéktelen szóf*sás az egész.

Ha szexuális dolgokat kérdez, nagyon is. Mindenki azzal szexel, akivel akar,nem tartozik másra.