Hogy bírjátok a mindennapi mókuskereket?

jól, én élvezem a munkámat meg ahogy élek

építem a jövőmet :)

Én elvagyok benne. Szerencsére jó változatos, így nem olyan unalmas az élet.

Eddigi elmúlt pár évembe nagyon monoton volt ez a bizonyos mókuskerék, de munkahelyet váltottam, ráadásul költöztem is, egy nyugodtabb élettel teli helyre.

Barátok és partner nélkül nagyon nehezen, még ha ez nem is látszik rajtam! Mert nem panaszkodom vagy nem mutatom ki, bánt valami.

Sok mindent elrontottam az életben. De bármit megadnék egy két igaz barátért és egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb életért.

Minden héten ugyanaz... Hétfőn és Szerdán délutántól estig suli (bár bevallom a tegnapit kihagytam). Kedden, Csütörtökön, Pénteken és Vasárnap munka. És ez így megy február óta, amikor is elhelyezkedtem a vendéglátásban. Ha a szüleimet nem érdeklem, legalább barátokat adhatott volna nekem a sors. De sajnos még nincsenek.

18/f

Egyre nehezebben.

A kialvatlanságot is.

Nem szeretem a "rendszerességet", (egyetem alatt is az tetszett pl, hogy hol ekkorra kellett menni, hol akkorra, hol eddig voltunk, hol addig), tehát maga a hétfő-péntek munka, 2 nap hétvége túl monoton nekem.

A munkám pedig borzalmasan unalmas, adatrögzítés jellegű. Az összes negatív gondolat jön és persze, hogy a jövőn agyalok, mert a jelen az sz.r, itt ülök és vagy adatokat másolok, vagy adatokat hasonlítok össze, de a jövőtől viszont rettegek.

Szóval egyre nehezebben bírom.

Ráadásul én márc eleje óta nem voltam szabin legalább 1 hétig, akkor is betegszabin.

Nyáron hétvégével együtt 5 nap pihenés volt a max.

Tehát a szabi hiányát is érzem.