Alacsony férfitársaim ti hogy viselitek a mindennapi nehézségeket?

"Meg hát így senki nem fél tőlem .."

Miért kellene bárkinek is félnie töled? Vagy te akarsz az ügyeletes rém lenni?

Egyetlen normális nönek sem kell olyan ember, akitöl félni kell!

És belegondolok, hogy az egyik haverom 152 centi körül van és van barátnője.

20L

170cm, 46F, és pont leszarom.

Nem én vagyok a világ legalacsonyabb férfija.

15 évig tartó kapcsolatomban a párom 180cm volt és pont leszarta ő is, én is a magasságkülönbséget.

Első pár évben volt annyi, hogy akkoriban, 20 éve divat volt a platform cipő pasiknak is, így azt vettem, ő meg lapos talpúakat, de olyan nagyon sosem foglalkoztunk a magasságkülönbséggel.

165cm vagyok és gyönyörű barátnőm van. Utoljára a gimiben volt olyan, hogy bárki lenézett volna a magasságom miatt.

Én nem akarom, hogy bárki féljem tőlem. Alapvető tiszteletet azt elvárok, de az meg is van a munkám miatt, meg azért, mert emberként viselkedem velük.

Nem itt van a gond ha nem tudsz becsajozni.

170 cm magas vagyok, 25 éves srác.

A barátnőm 174.

Tekintélyem van, a munkahelyemen és a baráti társaságomban is.

Évekig küzdősportoltam, most kondizom, jó határozott kiállásom van, mindenki tisztel. Munkahelyemen is, bár ott főleg a teljesítményem miatt. Mérnökként dolgozok, jó vagyok a szakmámban.

Nyilván elég alacsony vagyok, de semmiben sem gátol meg, erős vagyok, és határozott.

Itt belül keresd a probléma forrását.

Az meg nagyon baj, hogyha azt akarod hogy féljenek tőled. Sosem félelmet kell kelteni a másikban, hanem tiszteletet. Nem ugyanaz. Engem ahol ismernek, nem kötnek belém, mert tudják hogy küzdősportoltam, de aki keresi a balhét, és félelmet akar kelteni más emberekben, az egy szar undorító ember.

Emberileg változz meg, és ilyen magassággal is normális férfi lehetsz...