Olvasta és látta valaki Stephen King "Az" című művét? Aki olvasta, szerintetek például Henry milyen ember volt valójában? Emberi tulajdonság témakörben, mielőtt valaki azt hinni rossz helyre ment a kérdés. (Többi lent)

Régebben olvastam a könyvet, és már ködösek az emlékeim, szóval bocs, ha valamit rosszul mondok.

Az egész könyv témája a gyerekkori trauma, és az azon való túljutás volt, és a szereplőkön keresztül láthattuk, hogy mégis hogy lehet túljutni ezen - ha egyáltalán túl lehet.

Volt, aki megölte magát, volt, aki elmenekült a múlt elől, volt, aki tudat alatt a múltbeli bántalmazóit kereste a párkapcsolataiban, megint más egy életen keresztül a rögeszméibe kapaszkodott. Henry sem különb a többi gyereknél, csak ő az erőszakra erőszakkal válaszolt.

Rossz utat választott, és egész életében ezt az utat követte. Míg a történet főszereplői elnyomták magukban a traumáik emlékeit (a könyvben elfelejtették, mert kikerültek "AZ" hatóköréből, de a valóságban ez a fajta emlékezetvesztés előfordul a hasonló dolgokat átélteknél, mert az agy így próbál megvédeni minket) Henry egész életében a múltjába kapaszkodott, és abból akart erőt nyerni.

Mindegyik gyerek emberi, és nyomorult a maga módján, de Henry látszólagos "leszarom a világot" hozzáállása talán vonzóbbnak tűnhet, mint egy életen át áldozatnak lenni. Igazából meg a Henryhez hasonlóak miatt b...szódik el még több ember élete, és a fajtája termeli újra az erőszakot a világban.

Szerintem lényegtelen, hogy valaki magától lesz-e erőszakos (azaz pszichopataként születik) vagy a környezete hatására. A végeredmény ugyan az: egy olyan ember, aki még több szenvedést hoz a világba.

+ Ha valaki erőszakkal válaszol erőszakra, abban amúgy is meglehet a hajlam erre. Akiben nincs, az vagy próbál segíteni a hozzá hasonlóakon, vagy egy életen keresztül csendben szenved.

Az a baj, hogy a könyv olvasása óta számomra eltelt több mint egy év, és azóta sok más könyvet elolvastam, ezért nagyon sok apró infót már elfelejtettem a karakterekről és a háttereikről.

Arra mondjuk határozottan emlékszem, hogy bár a rajongók azt hangoztatják, hogy ez az egyik legjobb horrorregény a világon, de olvasás közben meg kellett állapítanom, hogy szerintem ez nem horrorregény. Inkább egy ifjúsági dráma, ami helyenként horror-elemekkel operál. Ugyanis a hangsúly sokkal inkább a karakterek jellemén, hátterén, fejlődésén és személyes drámáikon van, mintsem Pennywise ámokfutásán. Mondjuk ez Kingtől már megszokott dolog, hogy a horrort általában alárendeli a karakterdrámáknak, ami részemről egyáltalán nem gond, és ennél a könyvnél sem zavart.

Henryvel kapcsolatban csak annyit, hogy amennyire emlékszem, ő alapból egy pszichopata volt. A könyvben már nem tudom, hogy mivel volt magyarázva a családi háttere, de az új filmben emlékszem, hogy az apja eléggé elnyomta és folyamatosan alázta őt otthon. Emiatt gyűlhetett benne folyton annyi elnyomott aggresszió, hogy ezt a többi gyerek terrorizálásában élte ki.

Mondjuk a filmben szerintem már kicsit túltolták az ő jellemét. Ott tényleg egy lelketlen, szadista, pszichopata állatnak tűnt, akinél érthetetlen, hogy, hogy járhat egy hagyományos iskolába, ahelyett, hogy egy javítóintézet falai közt tengődne. A könyvben is egy vérbeli s*ggf*j volt, de ott talán egy kicsit visszafogottabb módon. De lehet, hogy hülyeséget mondok, mint már mondtam, régen olvastam.

Az ő karaktere egyébként már csak abból a szempontból is ellenszenves volt nekem, mert sok ilyen agyatlan, aggresszív, önjelölt alfahímet ismertem én is, még az iskolás éveimből, és Henry rájuk emlékeztetett.