Miért van ennyire kihalva az internetes beszélgetés?
Mostanában facebookon csoportokban, illetve különböző beszélgető oldalakon szoktam ténferegni abban a reményében, hogy ismerek meg új embereket, találok barátokat.
De sajnos a legtöbb alkalommal csalódok.
A kisebbik gond, hogy nagy részük nem tud helyesen írni (itt nem csak az ékezetek, írásjelek hiányára gondolok, hanem többek közt a "ly" és "j" betűk helytelen használatára is) de ezt még elnézi az ember, ha alapvetően értelmes a beszélgetőpartner.
A nagyobbik az, hogy kis túlzással szinte binárisan válaszolnak az emberek. Persze az "igen", "nem" válaszok kibővülnek az "aha", "az jó", "oké" szavakkal, de elég nehéz így kialakítani egy beszélgetést. Hiába próbálok közvetlen lenni, vagy az esetleges szűkös válaszok alapján generálni a témát, próbálok alkalmazkodni a másikhoz, de egész egyszerűen mindig így járok.
Élőben sokkal kevesebbet beszélek idegenekkel mint interneten, de előfordul és az esetek többségében legyen az akár egy szaktárs, akár egy random ember a buszon vagy a vonaton, sikerül tartalmasan beszélgetni.
Manapság mindenki 0-24-ben "magával viszi" a barátait, ismerőseit a telefonon.
Velük kameráznak, beszélgetnek, írogatnak egész nap. És mivel ilyen formán ki van elégítve a szociális igényük, nem vágynak arra, hogy random idegenekkel társalogjanak az élet nagy dolgairól.
Mert ez lenne a helyes. Nem egy oldalt lapozgatni még posztolgatni élet néven és utána siránkozni, hogy jajj engem senki sem szeret. Jó hogy nem szeret. A neten te csak egy név vagy ami szövegbubikat produkál ki...
Ébresztő...
Ha nem vágynak idegenekkel való társalgásra, akkor miért vannak fent, direkt erre a célra fenntartott oldalakon? Az anotalk például nem regisztrálós oldal, ott az van fent aki momentán beszélgetni akar (tehát esélytelen, hogy "jaj bocsi már nem használom, csak fent van még a felhasználóm"), mégis fennáll a kérdésemben kifejtett szituáció. Most hirtelen az az oldal jutott eszembe, de vannak még ilyen "klikk és beszélj" oldalak.
Azt aláírom, hogy írásban nem lehet olyan jól kifejezni az érzelmeket, nem lehet hangsúlyozni stb. mint szóban. Ha nem használnak hangulatjeleket tényleg nehéz. De szerencsére sokan használják őket, és náluk le lehet nagyjából vágni, hogy hogyan értik amit mondanak.
Nem tudom hogy jött a kérdéshez az, hogy az emberek az interneten siránkoznak, hogy senki nem szereti őket, nem írtam ilyesmit és nem is akartam erre utalni.
Az, hogy ebben a témában mi a normális, szerintem relatív. Annak aki nem az internet és a modern technológia korában született, valóban normálisnak, természetesnek tűnhet, ha személyesen jobban kialakulnak emberi kapcsolatok, mint interneten. Aki pedig már ebbe az időszakba esett bele, egyformán normálisnak tartja mindkettőt (néhány esetben a digitálisat előbbre valónak is tartják). Én is az utóbbi kategóriába tartozom, és úgy vagyok vele, ha az internet kibővíti a lehetőségeinket, miért ne használnám ki ezt is a személyes kapcsolatteremtés mellett?
E-mailben valóban tartósabb beszélgetések alakulhatnak ki, ezt én is aláírom, de ugyanezt miért nem lehet chaten is? Több idő van az embernek összeszedni a gondolatait, vagy a ritkább üzenetváltás miatt nem unnak rá a másikra olyan hamar? De hát lehetőséget sem adnak arra, hogy ráunhassanak az emberre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!