Azon kívül, hogy német, mire utal a Hildebrand vezetéknév? Nem is nálunk, hanem Németországban, ha valakinek az apja onnan valósi.

Mert a vezetéknévből következtetni lehet arra, hogy az illető megbízható -e.

Sok esze van a barátodnak. ..

Még mindig nem értjük, hogy a névből hogyan lehet következtetni a személyiségre.

Csatakardot jelent (ó germán)

Nagyon érdekes név ! [link]

Hildebrand-dal

a régi német epikai népköltészetnek egyetlen töredékes maradványa. Két felnémet származású szerzetes jegyezte föl a VIII. sz.-ban a fuldai kolostorban, egy régibb kéziratot másolva és az eredeti alnémet szöveget saját szójárásuk szerint módosítva. Innen az al- és felnémet elemek sajátszerű vegyüléke, mely ez emléket jellemzi. A dal vége elveszett, közben is hiányzanak egyes versek. A kézirat most Kasselben van; a dalt először lenyomatta (de próza gyanánt) Eckart, Commentarii de rubes Franciae orientalis (1729). Tárgya a gót monda köréhez tartozik: Hildebrand, Berni Detre fegyverhordozója, elkísérte Odovakartól elütött urát a számkivetésbe, a hunok országába. Harminc év múltán visszatérve, a határon daliás ifjúvá felnőtt fiával találkozik, aki nem akarja benne atyját felismerni s egymásután levágja az öreg Hildebrand vitézeit, úgy hogy végre ez maga is kénytelen síkra szállni a kérlelhetetlen levente ellen. De mielőtt a párbaj megindul, a balsejtelmektől zaklatott ősz harcos kérdi fiától, hogy vajon kicsoda. Ez megnevezi magát és dicsőíti atyját, kit a hír rég elhaltnak mond. Hildebrand most tudva, hogy ellenfele saját egyetlen fia, nem akar vele harcolni, megnevezi magát, sőt ajándékokat is nyújt az ifjúnak, hogy engedékenységre bírja. De ez csak cselt lát az öregnek kegyességében, csalónak nézi s gyávának nevezi. Most Hildebrand hangos jajokra fakad ugyan, hogy hosszú számkivetés után végre hazatérve, vagy fiától kell elesnie, vagy annak gyilkosává lennie; de megtámadott becsülete kezébe szorítja a fegyvert. A párviadal nagy hévvel megindul, a lándzsák darabokra törnek, a viaskodók kardjukhoz fognak és (mint a monda egyéb földolgozásaiból kétségtelen) Hadubrand elesik. A költemény az alliteráló epikai hosszsorban (mely nyolc ütemből áll) van írva s nincsen versszakokra tagolva (ez alakját a Grimm testvérek ismerték föl, akik először adták ki mint költeményt 1812.).

Forrás: Pallas Nagylexikon