Nektek mi kell ahhoz, hog 'jól' érezzétek magatokat? Elégedetten az élettel?

Kérdező, szerintem úgy érették a válaszolók, hogy a pénz a szabadság eléréséhez egy nagy segítség.

Párt valóban nem kaphatsz pénzem, sem olyan munkát, amit szeretsz végezni, hacsak nem arról van szó, hogy pl. csinálsz egy céget egy rakat alkalmazottal, és ők güriznek, kötött munkaidőben, míg te azt csinálsz, amihez kedved van. Így, ilyen módon lehet pénzen "jó munkahelyet" vásárolni, de az akkor már nem is igazán munkahely vagy munkakör, inkább pl. a hobbid kiteljesedése, kötöttségek nélkül.

Sokszor mondják, hogy a pénz nem boldogít. Önmagában a pénz valóban nem boldogít, de amit rajta megvásárolhatsz - és ide tartozik személyes szabadságod is - az viszont boldogíthat.

Egyik legboldogabb, leelégedettebb korszakom akkor volt, amikor nem volt munkám, én osztottam be az időmet, nem kellett sehová sietnem és gyakorléatilag alig kellett megfelelnem bárkinek is. De ez csak akkor fenntartható így hosszabb ideig, ha vagy olyan remek helyzetben vagy, hogy nem kell dolgoznod, mert anyagilag nem fojtogat semmi, vagy helyetted termeli meg az anyagiakat más, amit te csak kiélvezel - ami nem jó, hiszen valaki szenved (gürizik)azért, hogy neked (is) jobb legyen.

Én egyébként úgy gondolom, olyan, hogy tökéletes, nincs, pl. kifogástalan párkapcsolat plusz kifogástalan munka is, ez így gyanúsan szép párosdítás, viszont megszerethető munka, amiben kevésbé adod fel magad, és valamennyire még ki is tudsz teljesedni, plusz ugyanez párkapcsolatban emellé - ez így létezhet, úgy gondolom.

Szerintem fontos, hogy alapszemélyiséged feladásának kényszerével lehetőleg egyik se járjon: szerintem aki már önmagát teljesen feladja másokért, az mártíréletet él, és ez (akármennyire is úgy tűnik) nem helyes dolog és visszaüthet, mikor ilyen szinte háttérbe szorítod magadat, és még hálásak sem lesznek érte az emberek, csak azt hiszi a delikvens.

Érdekes, én régen sokat féltem a haláltól, meg az egészségkárosodástól (merthogy kérdésedben kitérsz ezekre is), ezt talán mostanra sikerült minimálisra csökkentenem, de nem önmagam megerőszakolásával (pl. rettegek a halálos betegségektől, de próbálom elnyomni magamban), hanem egyszerűen rádöbbentem, hogy az élet véges, bármikor beüthet a kraft, ezért nem érdemes félni és agyalni ilyeneken, mert attól nem lesz jobb az életed, sőt. Igaz, a félelmet nem egyszerű legyőzni, nem is kell, inkább meg kell tanulni más nézőpontból tekinteni a dolgokra, és mindenekelőtt önmagadra.

Nekem a 3P.

Pénz, Porsche, phuntzee.

Ebből az első kettő van meg.