Mit gondoltok arról hogy az abortuszba csak a nőknek van beleszólásuk?
Felejtsük el most a vita azon részét hogy gyilkosság-e vagy sem. Azt majd kivesézzük máskor, máshol. Most azt beszéljük át hogy mennyire igazságos szerintetek hogy ez kizárólag a nő döntése azzal az indokkal hogy neki kell kihordania.
Aláírom, nem lehet egyszerű az a 9 hónap, és a végén nagy fájdalom lehet maga a szülés. De ha ez lement onnantól kezdve mindkét ember felelőssége a gyermek. 18-25 évig mindkét felet így a férfit is kötelességek kötik. Ennek ellenére nincs beleszólása.
Persze ha nem szeretne gyereket húzhat gumit. De mi van ha a közös gyermeket ő meg akarja tartani, míg a nő nem. Játszunk el a gondolattal. Persze jön a "keressen más nőt" gondolat. De valahogy mikor az eset fordítottja van sose a "keressen más férfit" jut az eszünkbe, hanem hogy "még szép hogy hagy tartsa meg a gyerekét". De a férfi ha meg is akarná se döntheti el.
Ti mit gondoltok? Szerintetek igazságos a mostani rendszer?
(Tudom hogy heves érzelmeket válthat ki a téma, de légyszives legalább annyira kultúráltan írjatom hogy ne töröljék a kérdést. Amúgy se kell taplónak lenni ahoz hogy hatásosan érvelj.)
De abban is van valami, hogy valakinek meg kellene védeni a születendő gyerekek életét. Egy magzat, vagy csecsemő nem képes megvédeni magát, és egy fejlett társadalomban nem hagyhatjuk, hogy egyetlen ember kezébe kerüljön bárkinek is az élete.
Mert például egy nő nemtörődöm módon otthagyja a babát, attól még később lehet szerető anyja, és boldog élete.miért ne lehetne egy magzat esetében is?
Ezzel nem el akarom ítélni azokat akik abortusz mellett döntenek, ez csak az én véleményem.( és több millió másiké. )
Ha nő lennék , és teherbe esnék,én biztos nem akarnám elvetetni...
Nem olvastam el a többi a választ,úgyhogy lehet újjat nem mondok.
Azt gondolom,hogy egy nő életét teljes egészében megváltoztatja egy gyerek még a férfiét alig alig. Ha férfi lennék már lenne 5 gyerekem is. Végülis a munkám,testem ,életem nem menne rá. Játszok vele és időnként megfürdetem. Ha meguntam lelépek majd kéthetente meglátogatom és havonta elküldök pár ezer ft gyerektartást. Nem nagy dolog. Egy nő kilenc hónapig hordja a testében az első három hónapban pokolian rosszul van a többiben bálnává változik. A szülésnél kínok között szakad szét majd lógó hassal striákkal...gyulladt mellel kialvatlanul éli tovább napjait. Kapaszkodjatok meg nekem 5 abortuszom volt. Védekeztem. De mivel hormont nem szedhetek maradtak a hormonmentes készítmények. Óvszer..pesszárium..krémek...ovulaciós mikroszkópok. Nem jöttek be. Ezek után meglehet kövezni bárkit de észérvek alapján mérlegelve mindenki úgy döntsön ahogy neki a jó ne pedig a fantom apára hivatkozva...az sosem biztos. Nekem 5 abortuszom volt de 3 kulonbozo ferfitol.
A butak kedveert : 12 hetig nem erez a magzat semmit es nincs ontudata..gondolatai stb. Ver a szive ja...csak h kb ennyi..mert nincsenek idegpalyai h erezzen barmi fajdalmat.
Nem tudom, hogy miért lett behozva annak a kérdése, hogy melyik férfi milyen apa, vagy hogy hogy változtatja meg az életüket az apaság, hiszen ezek a dolgok kizárólag akkor számítanak, ha már megszületett a gyerek. Az abortusz a terhességre vonatkozik, a terhesség maga meg kizárólag a nő dolga, hiszen benne játszódik le az egész folyamat; a férfinek semmi szerepe sincs benne (maximum a fogantatásban egy nagyon rövid).
Ezen azért már csak nem kezdünk vitatkozni, igaz? Szóval ha már azt elfogadjuk, hogy nem lehet egy nőbe az akarata ellenére gyereket rakni, akkor azt is el kell fogadni, hogy nem lehet a nő akarata ellenére a testében tartani a gyereket, vagy éppen kiszedni belőle.
A szülőség már teljesen más lapra tartozik. A szülőség már két ember dolga (lenne jobb esetben), de a terhesség a nő magánügye.
Konkrétan emiatt a hozzászólás miatt írtam arról, hogy néha a férfiakból apák lesznek annak ellenére is hogy a gyereküket kihordó nőből nem lesz anya: "Ha férfi lennék már lenne 5 gyerekem is. Végülis a munkám,testem ,életem nem menne rá. Játszok vele és időnként megfürdetem. Ha meguntam lelépek majd kéthetente meglátogatom és havonta elküldök pár ezer ft gyerektartást. Nem nagy dolog."
Szóval de igen. Pl. tervezett gyerek esetében a férfi plusz munkát vállal, hogy a nő neki és a magzatnak megfelelő vitaminokhoz, orvosi ellátáshoz jusson, elkíséri, vigyáz rá, lemond többhónapos külföldi munkalehetőségről, kisebb kockázatot vállal, inkább a kevesebb de biztosabb megélhetés felé megy, a hobbija helyett a közös fészket építi, igen, még azelőtt hogy egyáltalán megfogant volna a gyerek.
Tudom sokan nem értik ezt, hogy nem a gyerektől lesz valaki apa és anya, úgy ahogy nő és férfi sem a kromoszómájától lesz valaki. Olyanok is vannak, akiknek az a "kis szerep" ami biológiailag jut nekik a gyermeknemzésből, nem csak egy kényszetes űrítést jelent. Amennyiben egy ilyen férfi véletlenül nem a megfelelő nőt találja meg, az szerintetek gondolom így járt. Hülye volt szegény, miért nem válogatta meg jobban, egyáltalán milyen joga is lenne másféle elveket vallania fogantatásról, életről, halálról mint annak a nőnek aki a magzatát hordozza. Akiben a gyerek, az dönti el, hogy a férfiból apa lesz, vagy egy apa akinek nem engedték megszületni a gyerekét. Értem, hogy így gondoljátok, de én ezzel nem értek egyet.
Tényleg megteheti ezt a nő, mert lehetővé teszik számára. Ilyenkor azért felmerül bennem a kérdés, hogy orvosi beavatkozás lehetősége nélkül ugyan ezek a nők, meddig mennének el. Vennének be ismeretlen eredetű gyógyszereket, innának hipót, ugrálnának le magas helyekről lábszártörésig? Mert régen ilyenek voltak. Meg mikor nem túl steril körülmények között kaparászták ki a méhüket. Én mondjuk simán elhiszem, hogy aki eddig elmegy, annak a gyerek megszületése rosszabb lenne, mint meghalni, vagy megnyomorodni, úgyhogy én ezek miatt egész biztos nem venném el a lehetőségét az orvosilag ellenőrzött terhességmegszakításnak senkitől, de azt gondolom, hogy már nagyon sok esetben nem erről van szó. Az egyik oldal azt mérlegeli, hogy inkább elvérezne egy koszos lavor felett mint hogy gyereke legyen, a másik oldal azt mérlegeli, hogy inkább egy foghúzás szintű rutinműtét, hogy megtarthassa az alakját vagy a jobb fizetés lehetőségét.
Ott ahol az apa minden költséget és lehetőségéhez mérten az összes "kellemetlenséget" felvállalná a nő helyett, már nem látom természetes lehetőségnek azt, hogy a nő számára biztosítva legyen ez a rutineljárás.
Pl. érdekelne, hogy a #16-nak végül is hány gyereke lenne, ha nem létezne orvosi eszköz a terhességmegszakításra. Már az első teherbeesésnél öngyilkos lett volna? Vagy meddig menne el most egy nő, aki jelenleg a karrierlehetőségre hivatkozva nem vállalja a benne megfogant gyereket?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!