Mit tennétek ilyen helyzetben?

Kollégista vagyok, ott általában jó kedvem van, szeretek ott lenni, szép a környék és az iskola is jó. Viszont mikor haza jövök mindent olyan rossznak érzek, nagyon depressziv gondolataim támadnak, itthon általában csak fekszek, kikelni sincs kedvem az ágyból. Azt úgy hozzátenném, hogy tizenéveskoromig nem volt meg a saját helyem itthon, nem volt külön szobám, vagy bármim, amit magaménak tudhattam volna. Mikor az idősebb testvérem elköltözött megkaptam az ő szobáját, de nem rendezhettem be úgy, ahogy én akartam, se a szinet nem választhattam ki, hiába nem lakik már itthon. Megszoktam igy is, meg nyilvan százszor jobb, mint előtte.

A nyarat is mindig nagyon nehezen vészeltem át, hiába jártam dolgozni, mert tudtam, hogy haza kell jönnöm.

A családi kapcsolataim is változóak, meg azért van minden napos összetűzés, ami teljesen leviszi az életkedvem, bizalmi alapot se érzem érzem, vagy az "otthon védelmét". Itthon mindig olyan érzés, mintha egy bizonytalan talajon állnék.

Ti mit tennétek? Van egy kis honvágyam néha, de max egy nap, amit a rossz gondolatok nélkül tudok tölteni otthon.