Miért nem tudják/akarják az emberek tartani a szemkontaktust?
Már régóta feltűnt, hogy az emberek nem mernek egymás szemébe nézni 1-2 másodpercnél tovább, viszont én mindig folyamatosan tartom a szemkontaktust, mert így sokkal jobban lehet látni a másik reakcióit, érzelmi megnyilvánulásait, ami számomra hasznos. Nagyon ritkán van az, hogy a másik is képes erre, ilyenkor látszik is rajta, hogy éppen "olvas bennem".
Tudom, hogy ennek evolúciós eredete van, és az állatok pont ugyan ezt csinálják, de kérdem én, hogy akkor az emberek miért nem, vagy csak nagyon kevés kivétellel alkalmazzák ezt? Itt nem arra gondolok, hogy unalmas dolgokat beszélek másoknak, és ezért elnéznek mellettem, vagy másra szegezik tekintetüket, hanem amint megszólítanak, az első másodperc után leszegik a fejüket, és úgy viselkednek, mint aki nagyon megalázva érzi magát. Miért van ez? Ennyire félénkek az emberek, vagy mi az oka ennek? És mi a helyzet azokkal, akik képesek a szemembe nézni?
Le tudnátok írni, hogy Nektek mi a tapasztalatotok, észrevételetek? Nagyon köszönöm.
Szerintem túlértékeled ennek a fontosságát.
Aki kerüli a tekintetedet,az nyilván nem egy pozitív jellemvonás.Viszont aki meg mindenkivel farkasszemet néz,az kihúzza a gyufát előbb-utóbb, mert azért nem mindenki tolerálja hogy folyton a szemébe nézel.
Én csak akkor nézek a másik szemébe hosszabban ha késztetést érzek.Az evolúciónak meg ehhez semmi köze
Én úgy gondolom,hogy az őszinteség hiánya miatt kerülik legtöbben a szemkontaktust.Olyan világot élünk sajnos,ahol a "hogy vagy?" kérdésre sem igazán akar az ember őszintén válaszolni (Minek panaszkodjak?Mi köze hozzá?Úgysem tud segíteni).Inkább zavart félrenézéssel egy "kösz,jól" válasz és mehet mindenki a dolgára...Ha nem őszinte az ember,nem tud a másik szemébe nézni,szinte ösztönösen félrenéz,nehogy lebukjon,nehogy a másik zavartságot lásson a tekintetében.
A másik ok még talán a "rohadtul nem érdekel,miket fecsegsz",de gondolatban teljesen máshol jár.Nem összpontosít,mert nem érdekli...
Kérdés jó,én is kíváncsi vagyok a további válaszokra :) .
Én sokáig azért nem mertem mások szemébe nézni (teljesen mindegy, hogy kiről volt szó), mert azonnal zavarba jöttem. Valószínűleg azért, amit már írtál, mert úgy éreztem, hogy belém látnak, emiatt sebezhetőnek éreztem magam, elpirultam, kellemetlen volt, így persze, hogy mindig máshova pillantottam.
Ez azóta lett jobb, mióta megismerkedtem a párommal, nagy önbizalmat adott ilyen téren is. Közel 4 éve már idegenek szemébe is bátran belenézek, nyitottabb vagyok, sokkal tartalmasabbá váltak a beszélgetéseim. Persze, nem szuggerálok senkit perceken át, de javult a kommunikáció minősége azáltal, hogy tudok úgy beszélni valakihez, hogy nem kell elkapnom róla a szememet.
Köszi a válaszokat.
Nem értékelem túl a fontosságát, aki tudja, hogy miről beszélek, átélt már ilyen helyzeteket, az pontosan tudja, hogy mennyire jelentőségteljes információmorzsákat ejtenek el ilyenkor az emberek.
Nem nézek farkasszemet senkivel, nem feltűnősködök, csak egyszerűen a szemébe nézek annak, akivel beszélek. (A fent említett okok miatt)
Tudom, hogy támadásnak minősül de engem pl sosem zavar, ha valaki ugyan ezt csinálja, mert teljesen megértem, mert ez hasznos dolog.
Aki azt írta, h azért csinálják ezt az emberek, mert unatkoznak, vagy fáradtak, az olvassa el legyen szives megint amit írtam. (Ha valaki odajön hozzám, megszólít, mert meg akar tudni valamit, és elkezd beszélni, de nem bír a szemembe nézni valamiért, akkor az nem hiszem, hogy unatkozik, sokkal inkább más oka van.)
Nekem is hasonló tapasztalatom van. A buszon ha valakivel találkozik a tekintetünk, azonnal elfordulnak másfele.
De igazából ez városonként változó, legalábbis szerintem.
Az egyik városban ha ránézek a lányokra, szándékosan elfordulnak (amikor nem nézek pedig ők néznek), másik városban pedig full nyíltan néznek rám, ami elsőre eléggé szokatlan volt.
Szerintem az emberek nagyrészében ahogy te is írtad, van egy ilyen kisebbségérzet, ami köszönhető az egész magyar "felfogásnak", nevelésnek, bánásmódnak.
De szerencsére kifejezetten ismerek sok olyan embert, akik örömmel tartják a szemkontaktust, ők bennük általában van egy érdeklődés irántam, ami miatt akarják tartani a kontaktust.
En amikor idegentől kértem utbaigazitást azert nem a szemébe néztem hogy nehogy azt higgye akarok tőle valamit. Hanem csak vegyen ugy mint aki jött ment köddé vált
De pl amikor a barátommal találkoztam az első randin, mindketten hosszan tartottunk szemkontaktust, ez a pozitiv benyomást jelentette
A főnökömmel azért nem tartok szemkontaktot hogy zárja rövidre és haladjon mert soha nem tudom melyik mondata lesz amivel belémköt a végén
Az egyik "barátnőmmel" azert nem tartok mert el elvétve gúnymosoly van az arcán és irritál
Egyik családtagommal azert nem tartok mert szeret hazudni, mivel családtag én tizedmásodperc alatt levágom es probálok nyelni, hogy ne szoljak be (vagy pl olyanokat mond hogy milyen könnyű volt velünk és édesek voltunk, közben rendszeresen vert, stb es ilyenkor hallgassam ezt őzike szemekkel?)
Jobban belegondolva azokkal tartok csak kontaktot akire valoban kiváncsi vagyok mert tetszik vagy éppen teljesen megértjük egymást mint pl teso
Mert furcsa folyamatosan a másik szemébe nézni.
Intimidáló és szokatlan a legtöbb helyzetben vagy akár kicsit túl intimnek is értelmezhető.
Magyarul nem az a legmegnyerőbb, lenagyobb önbizalmú és a legférfiasabb, aki folyamatosan a másik szemét bámulja...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!