Mért akarják egyes anyukák mindenáron másokra tukmálni a gyereküket?
Én olyan vagyok, hogy nem szeretem a gyerekeket. Se a babákat, se a kisgyerekeket. Idegesít a kiabálásuk, a sírásuk, nem tudok velük igazán mit kezdeni, nem tudok velük ellenni.
Viszont a tágabb rokonságban többnek is van gyereke. Mindegyik (amikor jöttek hozzánk látogatóba) elkezdte rám tukmálni a gyereket, hogy játsszak vele, milyen aranyos, milyen cuki, vegyem a kezembe a babát, és így tovább.
Amikor illedelmesen megmondtam, hogy nem szeretném, meg én nem nagyon kedvelem a gyerekeket, nem tudok velük ellenni, akkor meg mindegyik rám förmedt, hogy én nem is vagyok ember, menjek pszichológushoz, mert az nem normális, hogy valaki nem nyalja körbe a tündi-bündi kis sztárocskákat.
Ahogy olvasom, itt is meséltek ilyeneket, hogy anyukák elkezdték másokra tukmálni a gyerekeket, és nem értették meg, hogy az illető nem szeretné.
De miért jó ez? Nővéremnek szintén van egy 3 éves gyereke, de soha nem akarta másokra erőltetni, hogy játszanak vele, fogják, stb.
Mi a véleményetek ezekről az anyukákról?
Veletek volt ilyen?
Vagy tényleg annyira elítélendő, hogy nem szeretem a gyerekeket? :(
Utolsó, anyukád is megszakított veled minden kapcsolatot???:D
Kérdező lehet nem a gyerekekkel van bajod hanem inkább a rokonaiddal??:) Idegen gyerekkel vajmi keveset tud az ember tenni..ha lenne sajátod vagy lesz, nem így fogsz rájuk tekinteni mint mini-ördögökre..
Nekem van , több is, én nem ítélem el mindenki azt csinál az életével amit akar..
én mondjuk utáltam ha fogdosták a gyerekem még akár a nagyszülei is nem játék az..:(
Nálunk a bátyám gyerekei viszonyulnak ugyanígy a felnőttekhez..az egyik ovis volt de utált minden festéket, rúzst a nőkön..be is szólt hogy "szia, ku..rvanéni"
hát lehet őket NEM szeretni ...? :D
Hát ez elég rossz taktika, hogy rávezessenek valakit a gyerekvállalásra.
Nekem 13 éves, pattanásos, gátlásos tinédzser koromban nyomtak a kezembe egy pár hetes csecsemőt, aki az intezív alváson kívül épp semmit nem csinált, tehát még gügyögni se lehetett volna neki, hogy "játszak vele, mert ollllyan cuki, ugye?" Azt hittem elhajítom, azt se tudtam, hogy kell fogni. :) Nagyon nagy ötlet volt. :S
Persze az anyukák odáig vannak a saját gyerekükért, ami egy természtes érzés (náluk), és gondolom nehéz számukra elképzelni, hogy valaki nem érez ugyanígy a gyermekük láttán.
Én nem azt mondom, hogy nem szeretem a gyerekeket, mert szívesen elvagyok velük vagy 5-10 percet, de többet nem tudok elviselni belőlük, főleg akkor nem, amikor nyávognak vagy vinnyognak és bőgnek. A tömegközlekedésen is feláll a hátamon a szőr, ha egy gyerek elkezd bőgni. Máskor meg olyan aranyosak tudnak lenni és hallgatni őket, amikor próbálják megmagyarázni a világ dolgait.
Szerintem sok anyukának (vagy apukának, nagyszülőnek) kell a visszaigazolás, hogy az ő gyereke (unokája) milyen cuki, szép, okos. Az egyik barátnőm volt ilyen, a kislányát mindenhol előtérbe tolta, az óvodában lekenyerezte az óvónőket mindenféle bevitt nasikkal meg ajándékokkal, az általános iskolában ugyanezt folytatta, sztárolta a csemetéjét, belépett a szülői munkaközösségbe. A gyerek sorra nyerte a versenyeket az iskolában, aztán csodálkozott, hogy az iskolák közötti megmérettetéseken közepesen szerepelt Noémi. Most már ötödikes a lány és nem is színjeles már, lerontott hármas és négyes közötti átlagra. Ugye sok tanárnak nem lehet nyalizni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!