Más is úgy érzi, mintha sok olyan ember lenne, akik kimondottan szenvedve, küzdve és gürcölve akarják élni az életüket?

Nem vagy figyelmes. Nem látsz csak a pénzt.

Pedig van aki tele van pénzel és mindet oda adná, ha lenne társa, és nem orditana a magánytól.Vagy egészséges lehetne, mert mit ér a pénzel ha a mentális problémáitól kettőig nem lát? Bezony.

Minden ember küzd, az életük különböző területén. Te is csak most úgy teszel mint ha rendben lenne nálad minden, de attól messze vagy.

Találkoztam már ilyennel itt is a GYK-n. Arra volt büszke, hogy a belét kimelózza a létminimum alatti keresetéért, és ebből "meg tud élni" a családjával. Tipikusan az az igavonó barom, akinek ostor se kell. Önkéntes rabszolga.

Vannak ilyen késői sztahanovisták, a szocializmus maradványai. Előbb-utóbb kihalnak így vagy úgy.

Én imádom a munkám, és nem érzem szenvedésnek, hogy az életem nagy részét ez teszi ki. Ezt kb. senki nem képes felfogni a környezetemben, mert mindenki gyűlöli a munkáját, pedig léteznek jó helyek is :)

Mondjuk én soha nem is panaszkodok miatta.

Egy kívülálló jobban látja a másik baját, problémáját, így ő tudna megoldást rá, amit a szenvedő fél vagy elfogad, vagy nem.

A szenvedő fél meg sok esetben már annyira benne van ebben a "mocsár" életben, hogy ő ezen már nem akar változtatni, mert nem is gondolja/érzi, hogy lehetne máshogyan is, neki az úgy jó, ahogyan van.