Lehet ez annak a jele, hogy idegesítő ember vagyok (részletek lent)?

"Én lefoglalom magam az iurodában és igyekszem láthatatlanná válni"

Szerintem ez az oka.

Ahogy írod veled is beszél, időnként jól eldumáltok, de nem annyira, mint a többiekkel.

Nincs veled baja, csak látja, hogy milyen vagy és nem erőltetni az állandó dumálást.

Olyan is lehetséges, hogy a hasonlóan nyitott, pörgősebb emberek társaságát keresi.

Én egyébként - ha tehetem - kerülöm az olyan embereket, akik ha éppen nem beszélnek, akkor is kell valamit csinálniuk, dúdolni, fütyülni, stb, mert nem tudnak csendben lenni egy kicsit sem. Engem ez a típus idegesít.

Egyébként ennyi alapján ne gondold, hogy bármi probléma lenne veled.

"ha én el kezdek beszélni hozzá, sokszor tesz úgy, mintha meg se hallana vagy faképnél hagy a mondatom közepén"

Hát mondjuk én pont az ilyen embereket tartom idegesítőnek.

Persze, lehet olyan, hogy sürgősen el kell mennie valahová, vagy valami dolog miatt másfelé kell koncentrálnia, de miután végzett a dologgal, illik elnézést kérnie, és rákérdeznie, hogy miről is volt szó. Nekem is voltak ilyen kollégáim, meg ismerőseim, hogy a mondatom közepén egyszerűen faképnél hagytak, vagy mással kezdtek el beszélgetni. Ilyenkor akár a mondatom közepén is abbahagytam a mondandómat és hagytam a csudába. Ha utólag sem kérdeztek vissza, akkor egyszerűen tahóknak vettem őket, és eszerint is álltam hozzájuk (na, nem bunkóztam, de nem számítottak).

"Állandóan énekel, fütyül, vagy ritmusosan az asztalt veri ha nem beszélget épp"

Az még eszembe jutott, hogy nem lehet, hogy ez az ember minden lehetséges módon igyekszik felhívni magára a figyelmet? Egy fazon a volt munkahelyemen állandóan a középpontban akart lenni, hangosabban nevetett, mint mások :-D ;mindenre volt egy sokkal jobb sztorija, egy nagyobb poénja; ami mással, az vele is megesett, de ő jobban reagált, szellemesebbet mondott. Ha nem volt kivel beszélgetnie, akkor hangosan énekelt, vagy fütyült (mástól nem tűrte), vagy dobálta a cuccait, egszerűen muszáj volt mindig a középpontban legyen, nem tudta elviselni, ha nem ő a centrum.

Én sem vagyok egy társasági lény, de bárkivel el tudok beszélgetni, viszont az ilyen emberektől ösztönösen igyekszem távol maradni.

ki kell vágni a nyelvét.

Neked meg megfelelési kényszered van, lazítanod kéne, és merj önmagad adni, nem kell félned. Szerintem nem vagy idegesítő sem. Csak megfelelési neurozis okozhat depressziót.