Jobb lenne az ember élete ha mindent kimondana amit gondol?

Én nem szeretném kimondani az összes gondolatom, azt a katyvaszt bogozza ki bárki is :) Ettől függetlenül nem gyűtjöm magamban a frusztrációkat, ha valakivel bajom van, akkor az illető értesül róla először, egyenes vagyok mindenkivel, akkor is, ha ez nem tetszeik az embereknek. Nem okoz különösebb problémát az sem, hogy kiiktassam a mérgező egyedeket az életemből, legyen az rokon vagy akár a pápa is, senki nem kap különleges bánásmódot. Ehhez szerintem csak annyi kell, hogy az embernek legyen kellő önismerete, stabil önképe és ne legyen benne megfelelési kényszer senki felé. Bennem ezek megvannak, így élek, nem vagyok hajlandó másképp. Sokan elfordulnak emiatt, de annál jobb, az emberi kapcsolataimban a minőséget sokkal jobban értékelem a mennyiségnél. Vannak igaz barátaim, ők sem játszmáznak, ők is őszinték magukhoz és másokhoz is.

"hanem pl megmondom férjemnek/feleségemnek hogy miért nem jó a szex és mit szeretnék

vagy megmondom anyámnak/rokonnak stb hogy elegem van a manipulációból, érzelmi zsarolásbó vagy h rosszul bánik valakivel és a kifogásokat egyből letörni. azonnal.

vagy h a főnöknek is azonnal megmondani a véleményeem, okosan persze."

Ez nálam mind annyira alap, hogy nem is tudnám elképzelni, hogy másképp legyen.

Azért az nem árt, hogy ha mielőtt kimondod, elszámolsz magadban húszig.

Nagyon nem mindegy a stílus, a hangnem.

Lehet konstruktívan is fogalmazni: "Figyu, arra kérlek, máskor így és így tegyél a szexben, ezt jobban szeretem" de úgy is, hogy "Pancser vagy az ágyban, mert ezt is meg azt is sz..rul csinálod!"

Egy olyan világban ahol alapból mindenki úgy nőtt fel szerintem igen. Jelenleg katasztrófa lenne belőle, az emberek gyilkolnák egymást agyba főbe. Szerinted mennyivel több idótázás és egyéb primitívebb megjegyzések mennének? Vagy tömegközlekedésen amikor sokan vannak egymás mellett mindenki mondaná a magáét.

Vagy mennyien mondanák a főnöküknek, hogy egy idióta mert még azt se tudja felfogni, hogy....

Az gond ha már szexről nem lehet beszélni a saját férjeddel, persze nem arról beszélek, hogy "hát nem vagy Tom Cruise, de valahogy egyenlőre túl tudom magam tenni rajta". Mert ha ezt gondolod akkor veled van a probléma, én megszoktam mondani a körülöttem levő embereknek ha valamivel nem értek egyet, nem vagyok népszerű a körükben ez van. Viszont olyanokat nem ami saját hibám, pl. valaki nem tetszik vagy ideges vagyok, mérges, ezeket magamnak kell megoldani, kezelni.