Milyen érzés a mai urbanizált világban épp csak annyi tudással élni, ami az ősembernek volt?

Kicsit jobban kifejtem mire gondolok.

Az evolúció szempontjából pár 10 ezer év nagyon kicsi idő.

Az emberek nem nagyon néztek ki másképpen 10 ezer éve, és a viselkedésüket alapvetően ugyanazok a szabályok határozták meg, mint ma, mert a génjeinkben ez van kódolva. Pár 10 ezer év alatt ez nem igazán változik meg.

Meg lehet nézni, ahogy a az ún "tanulatlan" emberek pont azon értékek mentén próbálnak érvényesülni az életben, ami réges régen a törzsi közösségekben működött. Egyész egyszerüen azért, mert ezeken a folyamatokon nem kell gondolkodni, ösztönösen jön.

Az embert az vitte előrébb, hogy rendszerekben gondolkodott, ami szellemi erőfeszítést jelent. Aki nem végez ilyen jellegű erőfeszítéseket, annak marad a primitív szabályokon alapuló élet, amit nap mint nap meg tudunk csodálni, csak alsóbb kategóriájú emberek közelébe kell menjünk.

Semmilyen számottevő strukturált tudást nem szereztek életük során, hatékonyságukat legfeljebb a törzsi közösség együttes erején keresztül próbálják növelni (lásd ún BANDÁZÁS, pitiáner bűnszervezetek)

Szótagolva tudnak olvasni, de legújabb iphone-nal rohangálnak rettentően sietősen, noha nem dolgoznak, stb.