Ha öngyilkosok akarnátok lenni, hogyan végeznétek magatokkal? Nem értem, hogy miért az akasztás a népszerű.

A statisztika szerint több nő lesz öngyi mint férfi, viszont a férfiak úgymond "sikeresebbek", mert hatékonyabb módszereket választanak.

Hogy miért pont az akasztás? Elvileg azért, mert az gyors és relative kíméletes, a nyakcsigolya törése azonnali halált okoz. De gyakran szoktak még emeletes ház tetejéről fejest ugrani a betonba, meg intersziti elé vetődni, és a vonat szétmarcangolja őket. Mivel éles lőfegyver az tilos, így nálunk a főbelövés annyira nem elterjedt, inkább USA-ban. Nők meg többnyire falcolnak vagy begyógyszerezik magukat.

Én biztos, hogy a vonat alá ugranék. Nagyon sokat gondolkoztam már rajta. Gyors, biztos és brutális módszer. Méltó lenne hozzám, illene a személyiségemhez. Valamiért romantikus gondolatok kötnek engem a testem teljes megsemmisüléséhez- ahhoz, hogy szó szerint semmi ne maradhasson belőlem itt, ebben a földi világban.

Esetleg a tízemeletes ház tetejéről történő leugrás is hozzám illő módszer lenne. Én egyáltalán nem félek a testi sérülésektől és fájdalmaktól.

A gyógyszereket bevevő öngyilkosokat gyáva, alávaló személyeknek tartom, akik nyüszítve elbújnak a fájdalmak elől, ráadásul ostobák is, hiszen nem biztos módszert választanak. A golyó általi halál igaz, hogy szintén a szenvedéstől rettegőknek való, de az legalább biztos és férfias módszer. Az akasztás megalázó, hiszen régen a bűnözőket végezték ki ilyen módon. A vízbe fulladást pedig semmiképp nem választanám, ugyanis a fuldoklástól irtózom, ellentétben a fájdalommal. Az érvágást és a különböző maró anyagok megivását undorítónak tartom. Mivel nagyon magas épületek nincsenek a közelemben, maradt a vonat. Gyakran megfordul a fejemben az a gondolat, hogy egy olyan tragédiának, mint amilyen az én életem volt, érthető és szép lezárása lenne az öngyilkosság.