Ilyen esetben van értelme tovább élni?

Milyenek az életkörülményeid? Kikkel érintkezel nap mint nap?

Vannak lelki elsősegély telefonok. A google-ben megtalálod. Hívd fel őket, jól fog esni beszélgetni velük.

10-es vagyok, pedig hidd el nem szabad feladni. És ez nemcsak sablon szöveg. Tudom, hogy mit jelent 0-24 ben szenvedni, tudom, hogy mi a kiltástalanság, hogy mi a hajléktalanság, az éhezés, 30 múltam, de annyi rossz dolgot átéltem, ami egy 100 évesnek is sok lenne, de nem adom fel, mert tudom azt, hogy megéri küzdeni.

Nem,nincs értelme. Tudom.. Elmondom mi a véleményem. Akinek teher vagy, az toszódjon meg, keress olyat akinek nem vagy az, bár én mondom ezt aki nem foglalkozik senkivel.. Ha csáwó vagy idegesítsd aki leszar, és keres olyan hülyéket (jó értelembe) akikkel elszórakozol. Ha meg egy csaj idegesítő, akkor szerintem nem én vagyok az egyetlen akit idegesíthetne egy :'D De nem viccelem el, csak ha nem iskolás korod óta van ez mint nekem, akkor biztos van értelme próbálkozni, mert mikor még beszéltem emberekkel én is találkoztam normális emberekkel, csak nem személyesen, mert szinte csak amcsikkal beszéltem akkor is. Sok sikert (Y)