Jól látom, hogy így esélytelen emberi kapcsolatokat kialakítani és soha senkinek nem lehetek szimpatikus? Maximum csak sajnálatból állnak velem szóba
Ha nem beszélek túl sokat és nem vagyok képes másokkal együtt röhögni, nem vagyok vicces, humoros, értem a viccet de nem vagyok képes kimutatni a pozitív érzéseimet hanem sokkal inkább búskomor, lehangolt vagyok általában.
Alapvetően búskomor, befeszült és lehangolt vagyok és hajlamos vagyok pánikolni is.
Így tényleg ember nincs, aki el tudna fogadni, megkedvelni?
Miért akarod, hogy megkedveljenek így? Siránkozz nyugodtan, ha arra nem gondoltál, hogy esetleg változtass valamit....
Én is szeretném, ha az életben szánalomból elhalmoznának minden jóval, és semmit sem kell tennem érte, csak siránkozok aztán hullik az ölőmbe minden.. Legyen szó munkahelyről, anyagi biztonságról, párkapcsolatról, szociális helyzetemről, semmiért se küzdjek, csak várjam, hogy egyszer csoda történik és megsajnálnak.. Nahát!
Ez így van... negatív embereket mindenki kerüli.
Úgy gondolom te is kerülöd a hozzád hasonló negatívakat.
Szóval nincs ebben semmi fura.
Ha azt akarod, hogy szimpatikusnak tartsanak mások, akkor legyél olyan, akit te is szimpatikusnak tartanál! Ennyi az egész.
Persze ez nagy energiabefektetés, akár évek munkája kell hozzá, sok tanulás a kommunikációról, gyakorlás, csalódás, újabb tanulás, kutatás-kérdezés stbstb...
De megéri szerintem... 🙂
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!