Mit tennél, ha rájönnél, hogy valaki miattad lett öngyilkos, mert nem foglalkoztál vele, és neki csak te voltál mint barát, vagy mint remény?

Van egy ismerősöm. Nincs amit kezdjen az életével, nagyon el van züllve, nincs munkahelye. Kihasznál másokat. Hallottam olyan esetről, amikor ilyen öngyilkosság maszlaggal akart manipulálni valakit azzal, hogy segítsen neki.

Cseppet sem sajnálom őt, már rég megszakítottam vele a kapcsolatot. #3-asnak igaza van, sok esetben ez csak manipulációs játék, nem több. Jobb, ha nem dől be ennek az ember.

Egy egyén élete az csak és kizárólag az ő felelőssége. Én nem vállalhatok felelősséget másokért, és mások sem értem.

Nem hatna meg a búcsúüzenet. Valahol sajnálnám persze, hogy nem tudta megcsinálni magának az életét, de belül inkább megkönnyebbülnék, hogy „egy zaklatóval kevesebb... 😊 ”

A barátnak nem az a dolga, hogy éjjel-nappal egy lelki roncs mellett legyen. Aki ezt várja tőlem, az rossz helyen keresgél, és ilyennel nem is nagyon szoktam a kapcsolatot fenntartani. Megvan a magam élete, és ha tudok, segítek, de az ilyesféle dolgot ne várja el tőlem senki.

Úgyhogy az ilyen hír, hogy valaki azért lett öngyilkos, mert én nem foglalkoztam vele, nem hatna meg, mert én mindenkivel közlöm, hogy mit várhat tőlem, és ha irreális dolgokat vár el, akkor azzal nem foglalkozok többet.

Különben is, az nem barátság, hogy az egyik fél állandóan a lelki roncs másik fél mankója legyen. A barátság ott kezdődik, hogy mindkét fél egyenrangú és azért vannak, hogy jól eltöltsék az időt egymás számára. Ha az egyiknek valami baja van, persze kérhet segítséget a barátjától vagy szívességet, de egy határon belül. A kölcsönösség a lényeg. Az viszont nem barát, aki elvárja a másiktól, hogy a mankója legyen, és érzelmileg zsarolja, hogy ha nem foglalkozik vele, akkor öngyilkos lesz.