Ki a gyáva és ki a bátor? Az aki elmegy a háborúba meghalni vagy az aki elmenekül a sorozás elől?

Az a "vicces" ezekben a háborúkban, hogy pár ország nézeteltérése miatt feláldoznak több ezer katonát (a civil lakosságot nem számoltam bele). Én nem tartom bátor dolognak azt, ha valaki feláldozza magát a hazájáért. A családomért bármikor az életemet adnám, így ha kitörne egy háború, akkor nekem mellettük lenne a helyem, hogy őket biztonságban tudjam. Értük felelek, az ő életük a legfontosabb es ha kell, akkor majd értük feláldozom magam.

Családos embernek háborúba menni nem hőstett, hanem felelőtlenség. Ez az én véleményem.

És nem, nemcsak a gyerekes családokra gondolok, hanem azokra is akiket várja otthon védtelenül a felesége/párja stb.

Arról nem is beszélve, hogy a háború nem olyan, mint a számítógépes játékokban, hogy egy elszeparált pusztában két katonacsapat lövi egymást. Válogatás nélkül bombáznak le kórházakat a benne dolgozó orvosokkal, és a betegekkel együtt. Nőket, gyerekeket (iskolák, menekülttáborok), egész városokat. Elég csak rápillantani Szíriára. Vagy a mianmari etnikai tisztogatásra, ahol egy komplett kisebbséget mészároltak le egyik pillanatról a másikra.

Undorító, semmilyen indokkal nem racionalizálható tettek ezek. El nem tudnám képzelni, hogy én önként, pláne büszkén részt vegyek bármilyen háborúban. Inkább hálát adok az égnek, hogy eddig kimaradtam belőle.

18-as: de hogyan tudod megvédeni? Mondjuk egy légibombázás ellen? Esélyed sincs, a legtöbb, amit tehetsz, hogy fogod a szeretteid, és elmenekültök minél távolabb. Esetleg ottmaradhatsz segíteni, sok nő és férfi maradt a szíriai bombázások alatt is, orvosok, tanárok, egyszerű emberek. takarítani, romok alól menteni, betegeket ellátni, gyerekekre vigyázni, vizet szállítani. Na, az én szememben ők a hősök, nem a katonák.

És pontosan ezért nem szabad megvárni, amíg kitör a háború, mert akkor már baszhatjuk, már bocsánat. Előtte kell észnél lenni, nem támogatni semmiféle szélsőséget, nem bedőlni a gyűlöletpropagandának, nem adni hatalmat őrült politikusoknak. Többször hallottam például fanatikus nagymagyaroktól, hogy vissza kéne szerezni Erdélyt, akár háború árán is. Az ilyenek nem gondolnak bele, hogy mit beszélnek, milyen következményei lennének egy háborúnak.

Nem hőzöngni, gondolkodni, figyelni a világpolitikát, és ha olyan a helyzet, akkor felkészülni rá.

A veszteséghez: Szerinted milyen következményei lennének? Megszállás, gazdasági csőd. A legrosszabb esetben egy véres kezű diktatúra. Aminek szintén lennének áldozatai, de a legtöbb ember számára még mindig jobb egy diktatúrában ÉLNI, mint a háborúban MEGHALNI.