Miért gondolják azt sokan, hogy az új élet feltétele a költözés?

Előző lakhelyemen születtem,helyi lányként,a falu megszólt,szó szerint mindenért,párom szintén falubeli,na őt is.

13 éve boldogan élünk.

35évesen egyéb családi okok miatt nem csak települést vagy járást,hanem megyét is váltottunk.

Nah itt minden szarabb,a "falu megszólon" kivül.Se önbizalom,se tiszta lap érzés.

A házat elcseréltem,oda visszaút nincs,nem mint ha akarnék.

De hova tovább?!

Az új helyen is ugyan olyan marad az ember. Ha nem tud változtatni (ha szükséges egyáltalán a környezeti visszajelzés valakinek), akkor az új hely is ugyan azt hozza majd ki belőle.

Nem nagy a különbség két magyarországi falu lakossága közt. A városban meg nem szól meg senki semmit (pride).

Azt gondolom, hogy a kialakult kép indokát megtalálni nehezebb, mint eladni a házat, és egy újat venni.

Vagy inkább bátrabbnak kell lenni elismerni, hogy azért tartanak fizetős barátnőnek, mert az vagyok, vagy mert már 3 srác is meghúzott, vagy mert hazugságra alapozva elhisznek bármit...

Aki hazugságra alapozott tudásbázisú emberek véleményére ad, azon a költözés se segít.

Én úgy élek (kis falu, 1 éve költöztünk ide), hogy már most utál (de nem fejezheti ki, mert jópofizik) 2 ember, de nem zavar.

Az erkölcsöm tiszta, a tetteim egyenesek, mindenki azt hisz, amit akar.

A munkahely az a hely, ahol más ember, - a főnököd - elvárásainak illik megfelelned, de rajta kívül senki más!

Előbb-utóbb elfogynak a kontinensek is, - mint lehetséges életterek.

Utána jegyet fogsz váltani a világűrbe?

Nem jelent semmit a költözés, - ha nem kidobják az embert!

Az említett emberen kívül nem kell senkinek megfelelned, - a párodhoz is inkább alkalmazkodsz (a kölcsönösség elvén), nem megfelelsz neki.

Ha viszont a párodnak egyoldalúan akarsz megfelelni, akkor viszont a saját egyéniségedet adod fel, - ami hosszútávon garantált bukás.

Sokan gondolják úgy, hogy a költözés jó alap egy új élethez, de szerintem tévednek!