Hogyan tudnék uralkodni a félelmeimen és erőt venni magamon, hogy belevágjak a felnőtt életembe?

Ha arra gondolsz (de őszintén), hogy amitől félsz az elkerülhetetlen vagy egyszerűen nem éri meg elkerülni, akkor elmúlik a félelem (akkor is ha csak nem akarod elkerülni, de a fenti kettőt könnyebb előidézni). A lustaság ellenszere meg ha úgy gondolod, hogy amit csinálnod kéne az tényleg megéri a fáradtságot amivel jár.

Ha kell csapd be magad, az nem baj, ha tudatosan tisztában vagy vele, hogy önbecsapás amíg az agyad tudatalatti részét meggyőzöd.

Nagyon nehéz belevágni a felnőtt létbe, ez biztos. Én már most félek, hogy mi lesz velem 3 év múlva, miután megszereztem a végzettségem és munkát kell keresnem.

Ahogy olvastam, nem magával a szakmával van gond, hanem egyszerűen csak sz*r munkahelyet és persze főnököt fogtál ki, kezdőként persze, hogy még jobban elrettent. De ha igazán érdekel az, amit csinálsz, elhivatott vagy iránta, akkor ne add fel a keresést, biztos vagyok benne, hogy találni fogsz egy olyan helyet, ahol jó a légkör és a főnök is. :)

L/20

Ha úgy érzed másra is visszavezethető a probléma, akkor azzal kezdeni kellene valamit. Ne hagyd, hogy régi dolgok az egész továbni életedben gátolják a terveidet. Azt mondod segítség kell, menj és kérj. Ne várj csodát egy pszichológustól, de azért egy próbát megér.

Másrészt az ilyen felnőttkor kezdetét érintő nehézségeken szinte mindenki átmegy. Az ember úgy érzi életképtelen azokhoz képest akiknek látszólag minden sikerül elsőre, de ez sosem ilyen egyszerű. A munkahely nem a te képességeid felmérésére van, ha neked nem felelnek meg az ottani körülmények, tovább kell menni onnan máshova. Rengeteg ismerősöm csinálta ezt, 8-10 munkahely után találtak olyat ahol jól érezték magukat, de olyanok is vannak akik 50 éves3n váltanak, legtöbbször jól döntenek. Ha ebben a szakmában csak olyan munkára van lehetőséged ahol jellemzően így fognak bánni veled, végezz el valami mást, keress attól távolabbi másféle munkákat. Nem kell örökre megmaradni egy területen. A félelem at tud menni lustaságba és fordítva. Ezzel csak elzárod magad a lehetőségeidtől. Nem érdemes. Túl kell evickélni ezen az időszakon, és menni fog, ha jól körülnézel láthatod, hogy valamilyen szinten mindenkinek megy, még azoknak is akik nem is akarják az egészet. Szóval annyira nem is megerőltető ez felnőtt életnek hitt dolog, mert hadonlóan terelgetős rendszer mint amilyen az iskola is volt. Emellett, a pénzkeresés mellett, még hasznos dolgokat is lehet tenni, az meg később kiderül, hogy te mit tekintenél annak. Addig, ha nincs jobb ötleted, bele kell futni önszántadból egy mókuskerékbe, de legalább olyat válassz, ahol nem bántanak.

tanuld meg, hogy a rossz élmények addig rosszak amíg a jövőbeni döntéseidre van hatásuk...

-gondoltad volna, hogy így jársz az elsó melóhelyen?

-nem, hiszen ez abnormális dolog volt

-akkor gondolod, hogy a kövi is ilyen lesz?

-nem, hiszen a sok jó közül a rosszat már kifogtad

Vagyis van, van ilyen ismerősöm, érdekes, mintdenki szemét rajta kívül, ő "mindent megtesz", 120%-on dolgozik, de kötsög kollégái, a szenya fnöke teljesen rá van szállva, őt mindenki csak bántja, otthon is, melóhelyen is...

Kész vicc az a nő, persze a fele nem igaz annak, amit összehord, csak szeret túlozni, meg mártírkodni.

69%!

nem mindenki retard annyira, hogy évekig "tanulgasson" egy szakmát..

Ha komoly segítség kell, akkor minek jössz ide? Most tényleg. Ha úgy érzed kóros ami történik akkor érdemes lenne szakemberhez fordulni. Itt amatőrök vannak.

Ha azt mondja az ember, hogy ez önismereti probléma, akkor meg nem tudsz vele mit kezdeni. Azt kell látni, hogyha nem tudod mit szeretnél akkor nem fogsz tudni mihez kezdeni. Ki kell találnod saját dolgaidat. Egy csomó kérdésre kell tudnod válaszolni: mit szeretnék csinálni, hol érzem jól magam stb stb. Így kezdte mindenki.

A pszichológusnál valószínűleg ez derülne ki szerintem: hagyod hogy mindenki átlépje a határaidat, kevés az önbizalmad és nem tudod/mered megvédeni magadat. Ha ilyen vagy jelenleg akkor azzal nem csak hogy vonzod a durva főnököket/munkatársakat hanem akár még ki is hozhatod belőlük (úgy hogy senki mással nem viselkednének így) mert valahol tudatalatt azt kommunikálod hogy ezt várod el tőlük.

Mihelyst megerősödsz lelkileg, nem fognak ilyen dolgok történni veled.