Az emberek mindig úgy beszélnek és kezelik a halált, mintha olyan szörnyű dolog lenne. Szerintetek is?

Miért? Nem az?

Bármi a vallásod, ha abban is hiszel hogy a szeretteid egy jobb helyre kerülnek, akkor is elveszted őt. Nincs olyan vallás ahol pozitív dolog lenne hogy a szeretteiddel többet nem találkozol.

Én ateista vagyok. És abba amit én hiszek a halál utáni létről még tragikusabb belegondolni.

Egyszerűen nem tudom elképzelni nem tragédiának. De lehet ha leírnád pontosan mire gondolsz akkor az segítene.

"mintha olyan szörnyű dolog lenne. Szerintetek is?"

Most ezt kiírtad, teljesen egészségesen, de lehet, holnap reggel egy fagyasztóban ébredsz, ahonnan felvisz egy kopasz, tetovált bunkó egy krematóriumba:

[link]

Semmi extra. Magunkat siratjuk, önzőségünk fáj.

Az ateistának értelmetlen az élet. A vallásosnak az élet az út egyik szakasza.

Szerintem semmi ok, hogy misztifikáljuk a halált.

Megnéztem a mellékelt videót a krematóriumról. Még gondolkodom hogy melyiket válasszam. A földben egy ládában elrothadni se épületesebb mint a rostélyon a lángok martalékává lenni csak lassabb.

Nem kell ezen problémázni mert mostanában élve sem meg nem égetnek sem el nem ásnak. A test miután kiszáll belőle a lélek nem több egy halom eltakarításra váró sejthalmaznál.

Szerintem nem szörnyű, az élet a maga szarságaival sokszor ezerszer rosszabb, a halál után legalább már nem okozhatnak neked fájdalmat.

Plusz nekem fáj az élet, szó szerint minden nap fájdalmakkal kelek, fekszek, mert súlyos ízületi gyulladásom van (meg egyéb betegség).

Komolyan, néha megváltás lenne a halál, mert mikor már nyüszítesz a kíntól , mintha késsel hasogatnák az ujjaidat, vagy épp a lépcső felénél nem tudsz lépni úgy fáj a térded, a csípőd, akkor elgondolkozol, élet-e ez egyáltalán.

Van mikor az ágyból nem tudok kikelni mert nem tudom megmozdítani a derekam-csípőm.

És hiába szednék rá gyógyszert, az a májamat tenné tönkre elég hamar.

Nyilván egy boldog, egészséges embernek szörnyű az elmúlás, nekem már 19 évesen sem volt az - akkor még "csak" sajogtak az ízületeim, édes kezdő stádiumban.

29n