Baj az ha nem akarok gyereket?

Yesss, megvan a heti "nemakarokgyereket" kérdés a Gyerekvállalás topikban. ..MIÉRT nem Emberek topikba írod? Én sem írok a diétásba hogy képzeljétek én nem diétázom, sem a kutyásba hogy nem lesz kutyám soha.

Nem kell akkora ész ehhez, hogymegtaláld a megfelelő kategóriát..

Szerintem ezen egyelőre kár aggódnod. Egyrészt friss a kapcsolatod, ki tudja mit hoz a jövő, az összecsiszolódás, másrészt lehet, hogy majd mégis akarsz, vagy ő mégsem.

Gyereket mindig is akart a többség, nem mostanában. Legfeljebb te kerültél be abba a korosztályba, mikor ezt észreveszed. Az igaz, hogy sokan válallnak úgy, hogy nem is sejtik mekkora felelősség, de azért a nagy többség felnő hozzá, illetve remélem egyszer mindenki.

Nem gondolod rosszul, aki nem akar, az ne vállaljon. Ilyen is volt mindig, csak nem a többség.

Nem baj. Ha nem akarsz, ne szülj. Jobban jársz. Amúgy nem akar mindenki gyereket, csak a többség, meg nagy a társadalmi nyomás is, de nem szabad engedni neki, ha te nem vágysz rá nagyon.

Én se akartam igazán, sose vágytam rá. Már kb 16-17 évesen is hasonló érzéseim voltak, mikor az osztálytársaim a jövőjüket tervezgették, hogy férjhez mennek és szülnek 2-3 gyereket. 32, vagyok azóta sem nagyon változott a helyzet.

A férjem alapvetően akart, de azért nem volt soha nagyon durván gyerekmániás, sosem választotta volna a nem is létező gyereket helyettem, de még házasság előtt, a kapcsolatunk elején beszéltünk ezekről. Nem volt zsákbamacska.

Simán elfogadta a dolgot, hogy nem lesz gyerekünk. Neki én mindig is fontosabb voltam/vagyok, engem szeret, együtt akarjuk leélni az életünket. A gyerek csak egy lehetőség volt egy másfajta életmódra, amivel szinte biztos, hogy nem élünk. Még kb 4 évem van meggondolni magam, aztán a korom miatt már semmiképp nem akarok.

A pasik többsége is azért akar gyereket, mert a legtöbb sokkal kevesebbet van a gyerekkel, mint az anyuka. Ők a felét sem tudják, fingjuk nincs mivel jár egy kisbaba, milyen kialvatlan az ember hónapokon keresztül, ők fix munkaidőben dolgoznak, de egy anya 0-24 órás. Arról nem is beszélve, hogy az összes biológiai terhet ők viselik a férfiakkal szemben, mint pl terhesség, szülés, fájdalmak, esetleges szövődmények, hormonváltozások, nyomok, bőrszakadás, császármetszés hege stb. Ha meg szétmennek, szakítanak, sok pasi le se szarja a gyerekét, megy új muff után. Az én környezetemben a korombeliek között legtöbb kapcsolat gyerekvállalás után 1-2 évvel szakadt szét. A 90% nincs már együtt, akik igen, azoknál még kisbaba van, illetve iskolás már a gyerek. Szomorú.

Én sem akarok bár én még fiatal (22) is vagyok kissé hozzá. De a párom már idősebb (36) és mindig is akart gyereket. Nagyon megviselte amikor lemondtam neki őszintén mit akarok. Én akkor mondtam neki, hogy nem érzem igazságosnak hogy megvonom ezt a dolgot tőle, szóval ha úgy dönt hogy emiatt elhagy, elfogadom. De kitart mellettem. Tudja mit gondolok erről és mindig hangoztatja hogy mellettem áll bármiben.

Egyebkent amióta tisztáztuk a kérdést sokkal jobb a kapcsolatunk mert nem érzem magam frusztráltnak a dolog miatt. :)

Szakíts a pároddal és jöjjünk össze☺

38 vagyok,jó egzisztenciával,egyáltalán nem szeretnék gyereket.