Szülők! Ti hogyan kezelitek a túlzottan dicsekvő anyukákat, apukákat?

Félreértés ne essék, a világon semmi probléma nincsen azzal, ha a szülő büszke a gyerekére és örül a sikerének, sőt én ezt tartom normálisnak. Az is teljesen normális, ha valaki elújságolja, ha éppen valami nagy boldogság érte, mert az ember szívesen megosztja másokkal az örömét és ez is lehet egy beszélgetés témája, meg lehet osztani egymással a tapasztalatokat, lehet tanácsot adni, lehet kérdezni stb. Teljesen rendben van, én is szoktam beszélgetni a gyerekemről és vele kapcsolatos dolgokkal a kollégáimmal, barátaimmal, mert ez egy olyan téma, ami családos emberek között időnként felmerül. Ugyanakkor néhányan konkrétan versenyeznek egymással, hogy kinek van jobb, okosabb, szebb gyereke és ettől már lassan kikészülök... Sokáig el bírtam viselni és csak mosolyogtam rá vagy valami, mert alapvetően ezt hülyeségnek tartom és szerintem a gyerekekre nézve is rendkívül káros, de már tényleg elegem van belőle, hogy csomóan folyton hisztiznek, duzzognak és veszekednek egymással, irigykednek egymásra.

Olyanokra gondolok, hogy pl. az illető kierőszakolja a dicséretet és például direkt azért kérdezi meg, hogy mi van a gyerekeddel, hogy utána el tudjon dicsekedni a sajátjával és akkor utána vagy egy órán át hallgathatod, hogy az ő gyereke tanul/dolgozik a legtöbbet, az ő gyereke jár a legnehezebb iskolába, illetve úgy általánosan mindenben az ő gyereke a legjobb, legokosabb, legtehetségesebb stb., stb... Ha esetleg az a gyerek valamiben mégis hibázik vagy valami nem úgy sikerül, ahogyan várták (mert ez bárkivel előfordul és a gyerek sem egy robot, elfárad, rossz napja van stb.), akkor úgy kezelik, mintha az valami nagy főbűn lenne és titkolják, hazudoznak...ha pedig nem lehet, mert könnyen kiderül vagy már eleve mindenki tudja, akkor természetesen az jön, hogy mindenki más hülye, minden szar és egyébként pedig igaza van a gyereknek, direkt így akarta és ő is megmondta neki, hogy ne tanuljon, mert baromság és semmi értelme nincsen. Bár még így is tudnak olyan hülyeségeket hazudni, hogy pl. már az érettségi előtt telefonáltak nekik az egyetemről, hogy biztosan fel fogják venni és már várják őt, ne izguljon...Valamint legjobban talán azt utálom, hogy úgy adják elő a gyerekük sikereit, mintha az az ő érdemük lenne és nekik kellene hozzá gratulálni, még véletlenül sem azért vannak jó jegyei a gyereknek, nem azért kap ösztöndíjat stb., mert tanul, gyakorol és szorgalmas, hanem azért mert xy az anyukája/apukája.