Akárhányszor csak őszinte vagyok megbánom. Mit tegyek?

Szedj egy kis önbizalmat magadra. Mivel magadba zárod a dolgaidat és csak ritkán adod ki, a környezeted bántásnak, támadásnak veheti részedről, ha ellentmondasz - tapasztalat. Nekem évekbe telt, mire visszaépítettem a lerombolt önbizalmam, ezalatt volt pár konfliktusom a körülöttem élőkkel, de baromira megérte. Aki nem volt igaz barát az lekopott szépen, a családom pedig megértette, elfogadta, hogy ilyen fura vagyok. Megszokottá vált, már nem kapják fel a vizet, ha én "csakazértis" B-t mondok. Mostanában sok új társaságba kerültem be, mivel eleve ilyennek ismertek meg, nem is zavarja őket különösebben a dolog. Nyilván ehhez némi rugalmasság is kell, én pl. senkivel nem szoktam vérremenő vitákba menni semmivel, nekem aztán mindegy, ő hogy látja a világot, amíg valakinek kára nem származik belőle :)

Te tudod mit akarsz, de örülnék, ha nem venné fel minden hozzám hasonló azt a bizonyos álarcot, mert én rohadt undorító egy tulajdonságnak tartom az ilyet. Volt egy ismerősöm aki profi szinten űzte ezt a dolgot, na annál lélekrombolóbb és nagyobb energiavámpír nincs még egy a földön. Hozzátenném, hogy neki sem volt így jó és neked sem lenne jobb. Lehet, hogy beilleszkedni könnyebb lenne, de az érzéseid bizonyos dolgokkal kapcsolatban nem változnának. Tudod, mennyi értelmetlen és felesleges vita tud kialakulni, ha az emberek nem értik, hogy téged miért bánt egy olyan dolog, aminek nem kéne? :D

Mondanál példákat? Miért kell kerülnöd az érzelmi megnyílvánulásokat, leplezed, hogy lelkibajos vagy??

Nekem is.. ami a szívemen a számon.. de nincs baj a szívemben sem, semmit sem kell szégyellnem, sz*r, akinek igen:-/