Szerintetek az baj hogy engem nem fogott el a szomorúság Avicii halála miatt?

Nyilván nem gyászolom őt én sem, érthetetlennek tartom ezt a hatalmas felhajtást a halála miatt. Harangozás meg hasonló dolgok.

Lehet, hogy emberileg jó ember volt, hiszen szerette a rajongóit, tehetséges is volt, de a saját hibája miatt halt meg, bárki bármit mond, elméletileg öngyilkos lett.

Ezek után meg főleg nem értem, nem ölte meg őt senki, nem lett gyilkosság áldozata, nem volt semmilyen balesete. Ő nyírta ki magát, saját felelősségre. Az életvitele amúgy sem volt egy követendő példa.

Ez olyan, mint Amy Winehouse. Neki is jó hangja volt, tehetséges volt, értett a zenéhez, viszont egy utolsó alkesz drogos volt, éveken keresztül roncsolta szét magát, erre meg szobrot állítottak neki. Miért? Ez egy példakép?

Mi;rt lenne baj? Minden őpillanatban halnak meg idegenek, miért kéne, hogy ez minket érdekeljen? Én néha hallgatok Aviciit, ennyi, úgyhogy nem igazán rázott meg a hír, az csak a kedvenceimnél van, néha azoknál sem, ha már egy igazán gazdag, szép, sikeres életet éltek le és nem féltek a haláltól, mert tudták, hogy az élet része. Itt van pl. Hawking. Elég sokat letett az asztalra, miatta sem vagyok szomorú, örülök, hogy jutott nekünk addig, amíg :).

Egyéb kedvenceim halála már le tud törni kicsit. De Aviciiről jóformán semmit nem tudok.

Amúgy nem is voltak olyan jó számai.

ja meg a másik hogy a zenészek közül sokan elpatkolnak fiatalon, "ilyen ez a popszakma".

Én sem ismertem eddig a nevét, de nem is érdemel tőlem együttérzést egy alkoholista szerfüggő. Ezeket a drogosokat milliónyi fiatal követi és vesz róluk példát, azt hiszik hogy a piálás és szívás miatt lesznek valakik.

Legalább most láthatják azt is, amikor szembesülnek a következményekkel, a brutál fájdalmas halállal fiatalon.

Megette amit főzött, lapozzunk. A műfajában a számait 3 év múlva elfelejtik.